27442. lajstromszámú szabadalom • Készülék olajgáz előállítására

— i -többi retortákban fönnakadást szenvedne. A (19) csövekbe a retortaíödelek furataiba illesztett s a (22) csövek folytatásait képező (221 ) csődarabok nyúlnak, melyek (231 ) süvegekkel, ez utóbbiak pedig szűk fúratok­kal vannak ellátva, melyen keresztül a folyékony szénhydrogén a (19) csőbe léphet. A hátsó retortafödélben a (19) cső folyta­tását egy (24) cső képezi, mely a (19) j csőben összegyűlt kátrány és egyéb nehéz > szénhydrogén eltávolítására szolgál. A (19) csövet egy átlyukgatott, bővebb (191 ) cső veszi körül, s a két cső közötti gyűrűs térbe laza azbesztrostok vannak helyezve. A (191 ) csövet a (18) gyűrűs borda külső oldala tartja s a (19) és (191 ) csövek között (201 ) fémtömítőgyűrűk vaunak elrendezve. A retorták fenekére egy dróthálóból álló, boltozatos (25) ernyő vagy födél van he­lyezve, melynek fölső része a (191 ) cső fölött halad el. A (25) háló egy másik, félkörkereszt­metszetű (26) hálót tart, mely oly módon van elrendezve, hogy a gáznak a retorták­ból a függélyes (11) csatornába való áram­lását megengedje. A (25) háló által bezárt téi', továbbá a (25) és (26) hálók közötti tér azbeszttel van kitöltve, melynek rostjai előzetesen meglazíttattak, minek megtör­téntével az azbeszt egészen laza állapotban helyeztetik be ezen terekbe. A dróthálók az azbesztrostok tartására szolgálnak s a fölső háló úgy van elrendezve, hogy a gáz min­denkor szabadon vonulhasson a retorták két végéhez. A (12) túlhevítő kamra mindenik végén lefelé irányuló (251 ) nyakakkal van ellátva (1. ábra), melyek a függélyes (11) csator­nákba nyúlnak, a hol ez utóbbiak a retor­ták átellenes végeiből a tú'hevítő irányában fölfelé haladnak. A túlhevítő átellenes ol­dalain több függélyes (27) csatorna van el­rendezve (4. ábra), melyek az égéstermékek számára kémények ül szolgálnak, amennyiben a tüzelőszerből származó égési gázak, miután az összes retorták között és körül elvonultak s a túlhevítő alsó oldalát súrol­ták, a (27) csatornákon haladnak végig s végül a (271 ) kibocsátó -kéményen keresztül eltávoznak. (2. ábra). A retorták végei az elgázosítóhoz U-alakú (28) szögekkel vannak hozzáerősítve, me­lyeknek alsó középső része (29) kereszt­rudak alatt halad el (1. ábra), míg fölső végük a túlhevítő födelén hatol át s rög­zítésükre (30) csavaranyák szolgálnak. A (27) kémények a túlhevítő oldalait derékszögű (31) kamrákra osztják (1. ábra), melyeknek külső végeit eltávolítható (32) födőlemezek zárják el (2. ábra), melyeknek rögzítésére az átellenes (32) lemezeken át­hatoló (33) rudak szolgálnak. Ezen födelek eltávolítása után a túlhevítő kitisztítható, ha abban széntartalmú anyagok halmozód­tak volna össze. A (11) csatornákban (321 ) drófcsziták van­nak elrendezve, melyek között laza (331 ) azbesztrostok foglalnak helyet. Ezen rostok az elszálló gázt mintegy megszűrik s ez­által a szabad szénnek a gázzal együtt való eltávozását megakadályozzák. A túlhevítőn egy (34) gázkibocsátó cső vonul végig, mely helyenként fúratokkal van ellátva s egyik végével egy (341 ) csőhöz csatlakozik, mely egy megfelelő gazometer­hez. gázmosóhoz vagy tisztítóhoz vezethet. A kísérletek azt mutatták, hogy a túlhevítőből kilépő gáz nagy világító képességű olajgáz­ból áll, mely csak csekély vagy éppen semmi szabad szenet sem tartalmaz. Hogy a gáz alaposabban megszűrhető és tisztítható legyen, a (34) kibocsátó cső egy átlyukgatott (35) csővel van körülvéve, (5. ábra), s a (31) és (35) csövek közé laza azbesztrost van helyezve, mely a kiáramló gáz további szűrésére és tisztítására szolgál. Az egymással szilárdan összekapcsolt túl­hevítő és retorták merev szerkezetet képez­nek, mely egy kemencze belsejében vau el­rendezve. Ez utóbbi előnyösen több részből áll, melyek a készülék szállítása alkalmával könnyen szétszedhetők s amellett a szokásos tűzálló téglák alkalmazását is nélkülözhetővé teszik. A kemencze föltüntetett kiviteli alakja négy részből áll, melyeket a (36, 37) hom­lokfalak és (38, 39) oldalfalak képeznek.

Next

/
Thumbnails
Contents