27442. lajstromszámú szabadalom • Készülék olajgáz előállítására
— i -többi retortákban fönnakadást szenvedne. A (19) csövekbe a retortaíödelek furataiba illesztett s a (22) csövek folytatásait képező (221 ) csődarabok nyúlnak, melyek (231 ) süvegekkel, ez utóbbiak pedig szűk fúratokkal vannak ellátva, melyen keresztül a folyékony szénhydrogén a (19) csőbe léphet. A hátsó retortafödélben a (19) cső folytatását egy (24) cső képezi, mely a (19) j csőben összegyűlt kátrány és egyéb nehéz > szénhydrogén eltávolítására szolgál. A (19) csövet egy átlyukgatott, bővebb (191 ) cső veszi körül, s a két cső közötti gyűrűs térbe laza azbesztrostok vannak helyezve. A (191 ) csövet a (18) gyűrűs borda külső oldala tartja s a (19) és (191 ) csövek között (201 ) fémtömítőgyűrűk vaunak elrendezve. A retorták fenekére egy dróthálóból álló, boltozatos (25) ernyő vagy födél van helyezve, melynek fölső része a (191 ) cső fölött halad el. A (25) háló egy másik, félkörkeresztmetszetű (26) hálót tart, mely oly módon van elrendezve, hogy a gáznak a retortákból a függélyes (11) csatornába való áramlását megengedje. A (25) háló által bezárt téi', továbbá a (25) és (26) hálók közötti tér azbeszttel van kitöltve, melynek rostjai előzetesen meglazíttattak, minek megtörténtével az azbeszt egészen laza állapotban helyeztetik be ezen terekbe. A dróthálók az azbesztrostok tartására szolgálnak s a fölső háló úgy van elrendezve, hogy a gáz mindenkor szabadon vonulhasson a retorták két végéhez. A (12) túlhevítő kamra mindenik végén lefelé irányuló (251 ) nyakakkal van ellátva (1. ábra), melyek a függélyes (11) csatornákba nyúlnak, a hol ez utóbbiak a retorták átellenes végeiből a tú'hevítő irányában fölfelé haladnak. A túlhevítő átellenes oldalain több függélyes (27) csatorna van elrendezve (4. ábra), melyek az égéstermékek számára kémények ül szolgálnak, amennyiben a tüzelőszerből származó égési gázak, miután az összes retorták között és körül elvonultak s a túlhevítő alsó oldalát súrolták, a (27) csatornákon haladnak végig s végül a (271 ) kibocsátó -kéményen keresztül eltávoznak. (2. ábra). A retorták végei az elgázosítóhoz U-alakú (28) szögekkel vannak hozzáerősítve, melyeknek alsó középső része (29) keresztrudak alatt halad el (1. ábra), míg fölső végük a túlhevítő födelén hatol át s rögzítésükre (30) csavaranyák szolgálnak. A (27) kémények a túlhevítő oldalait derékszögű (31) kamrákra osztják (1. ábra), melyeknek külső végeit eltávolítható (32) födőlemezek zárják el (2. ábra), melyeknek rögzítésére az átellenes (32) lemezeken áthatoló (33) rudak szolgálnak. Ezen födelek eltávolítása után a túlhevítő kitisztítható, ha abban széntartalmú anyagok halmozódtak volna össze. A (11) csatornákban (321 ) drófcsziták vannak elrendezve, melyek között laza (331 ) azbesztrostok foglalnak helyet. Ezen rostok az elszálló gázt mintegy megszűrik s ezáltal a szabad szénnek a gázzal együtt való eltávozását megakadályozzák. A túlhevítőn egy (34) gázkibocsátó cső vonul végig, mely helyenként fúratokkal van ellátva s egyik végével egy (341 ) csőhöz csatlakozik, mely egy megfelelő gazometerhez. gázmosóhoz vagy tisztítóhoz vezethet. A kísérletek azt mutatták, hogy a túlhevítőből kilépő gáz nagy világító képességű olajgázból áll, mely csak csekély vagy éppen semmi szabad szenet sem tartalmaz. Hogy a gáz alaposabban megszűrhető és tisztítható legyen, a (34) kibocsátó cső egy átlyukgatott (35) csővel van körülvéve, (5. ábra), s a (31) és (35) csövek közé laza azbesztrost van helyezve, mely a kiáramló gáz további szűrésére és tisztítására szolgál. Az egymással szilárdan összekapcsolt túlhevítő és retorták merev szerkezetet képeznek, mely egy kemencze belsejében vau elrendezve. Ez utóbbi előnyösen több részből áll, melyek a készülék szállítása alkalmával könnyen szétszedhetők s amellett a szokásos tűzálló téglák alkalmazását is nélkülözhetővé teszik. A kemencze föltüntetett kiviteli alakja négy részből áll, melyeket a (36, 37) homlokfalak és (38, 39) oldalfalak képeznek.
