27440. lajstromszámú szabadalom • Készülék növények desinficziálására
égy i ke alsó végén (j) kampót hord. E karok az (e) tartány tengelyéhez képest egymás- j sal diametrálisan szemközt feküsznek és oly j közel esnek az (e) tartányhoz, hogy ha a (g) emeltyűvel érintkezésbe lépnek, ezt áthaladásában gátolni képesek. Az (a) henger alsó részén a hajlékony (k) csö van elhelyezve, melynek végére a sugár szétporlasztására szolgáló fej van szerelve. A 4. ábra a csomók elragadásának megakadályozására szolgáló szerkezetet ábrázolja, mely (m) fémzacskóból áll. E fámzacskót (11) rúgó merevíti, vagy maga a fém- ' zacskó készül kellő merev anyagból, (r) biztosító szelepet jelez, mely a készülék azon részén van elrendezve, mely a gázt tartalmazza a munka közben. E szelep úgy van beállítva, hogy túlfejlesztés esetén gázt enged kiszabadulni. Az (a) henger külső oldalán végre meggörbített (0) támasz van elrendezve, mely • a készüléknek háton való hordását teszi j lehetővé. E támasz el is maradhat és a készülék ekkor egy tartó kosárba állítható. A készülék működésének módja a következő : Az (a) hengert a (q) dugó magasságáig megtöltjük az oldattal, mire az (e) fémtartányba a kalcziumkarbidot helyezzük, melyet az oldatba akarunk szórni. Az (e) tartány azáltal záródik el, hogy a (g) emeltyű függélyesen van beállítva, amint ez az 1. áb- j rában látható. Az (e) tartányt most a (c) \ dugóval együtt behelyezzük az (a) hengerbe és a dugót egy negyedfordulattal való elforgatás által lezárjuk. A zárás a (d) ékek következtében légmentes lesz. A (c) dugó és az (e) tartány forgása közben a (g) emeltyűt az egyik vagy másik (i) kar orra visszatartja; a (g) emeltyűt tehát forgási csapja körül kileng, amint ez a 3. ábrán látható és az (e) tartány (f) fenekét fölszabadítja. A karbid tehát a vízbe hull és rögtön acetyléngáz fejlődik, mely az oldattal össze- j keveredik, azzal vegyül és nyomásával a keletkezett pépet a (k) csövön keresztül kihajtja. Az 5. és 6. ábrákon föltüntetett készülék lebillentésre ván berendezve és a most leírttól abban különbözik, hogy a karbidtartány átlyukgatott fémből, illetőleg vasból készült (p) kosárból áll, a (c) dugótól független és ezen dugó által tartatik helyén. Hogy e készüléket üzembe hozzuk, azt szintén a (q) dugó magasságáig megtöltjük, a (p) kosarat behelyezzük és a tartányt lebillentjük, miután megelőzőleg a kosarat a (c) dugó forgatása által elzártuk. A víz ekkor benyomul a kosárba, a vegyi átalakulás végbemegy és a péppé vált oldat kiszorítása a fönt leirt módon történik. E készülék szintén be van rendezve a háton való hordásra. Természetes, hogy e készülékeket nagyban is készíthetjük és a kocsira vagy valamely állat hátára helyezhetjük. Az előzőkben példa gyanánt réztartalmú oldatokat említettünk, világos azonban, hogy a találmánybeli készülék minden más fajta oldatokra épúgy alkalmazható, sőt még tiszta vízre is, miután bizonyos esetekben az aczetyléngáz hatása egyedül is elegendő. A pép keménységi fokát a kalcziumkarbid mennyiségének csökkentése vagy alkalmas mennyiségű olyan anyagok hozzákeverése által, melyek ismert testek hozzájárulásával pl. C02 -t fejlesztenek, könnyen szabályozhatjuk, vagy az aczetyléngáz nyomásat bármely más alkalmas kilövelő eszközzel helyettesíthetjük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Készülék növényeknek aczetyléngáz vagy hasonló anyag által szétporlasztott víz vagy szétporlasztott oldatok segélyével való desinflcziálására, azáltal jellemezve, hogy az oldatot vagy a vizet magában foglaló tartányban a kalcziumkarbid és esetleg egyéb gázfejlesztő anyagok fölvételére szolgáló edény van elrendezve, melynek tartalma az edény megnyitása által az oldatba vagy a vízbe üríthető. 2. Az 1. pontban igényelt készülék, azáltal jellemezve, hogy a víz vagy az oldat fölvételére szolgá'ó tartány fölső részé-
