27434. lajstromszámú szabadalom • Berendezés belső elégésű mótoroknál a keverék súlyviszonyának állandóan tartására

Az első rész a fő légbebocsátó nyílással ellátott (a) csőből áll, mely egyrészt a(b) toldat útján a külső levegővel, másrészt a (c) szétporlasztó kamrával áll összeköttetésben. A (d) befecskendező száj, alsó részével egy (e) üregbe nyúlik, mely egy a rajzon föl nem tüntetett tartánnyal áll összeköttetésben. E tartányban a folyadék fölszine állandó és a befecskendező szájban a folyadék fölszinét néhány milliméterrel a száj kiömlő nyílása alatt tartja. A második részt a beömlés-szabályozó képezi, mely egy átfúrt (f) hengeres tolatytyúból áll. E tolattyú csekély súrlódással egy (g) hengerbe van mozoghatóan beillesztve. A (g) henger, egyik végén a (c) kamrával áll összeköttetésben, míg másik végén el van zárva. Az (f) tolattyút egy (h) rúd mozgatja, mely a gép regulátorával van összekötve. A (g) henger egy gyűrűalakú (i) nyílással van ellátva, mely a gép hengereihez vezető (j) csatornával közlekedik. Az (f) tolattyú, azon oldalán, mely az (i) nyílás elzárását végzi, fogazva van, úgy hogy a zárásnál a fojtás fokozatosan történik. A harmadik rész, a mely az önműködő szabályozó szerkezetet képezi, egy kisegítő légbebocsátó nyílással van ellátva. E nyílás a készülék bármely pontján lehet elhelyezve, de minden esetre közvetlen öszszeköttetésben kell hogy álljon a (c) kamrával vagy a (g) hengerrel. A szabályozó szerkezet egy átfúrt és csekély súrlódással egy a (c) kamrával közlekedő (l) hengerbe mozoghatóan beillesztett (k) hengeres tolattyúból áll, mely az (1) hengeren alkalmazott (m) nyílásokat elzárja. A nyílásoknak a rajzon látható alakját e helyen mellőzött fizikai tekintetek állapítják meg. A (k) tolattyú egy (n) rúd közvetítésével egy (c) hengerben elrendezett súrlódás nélküli (p) dugattyúval van összekötve. E dugattyúnak az (o) hengerben való tömítése egy rugalmas, át nem eresztő anyagból készült (q) membrán közvetítésével történik, mely egyrészt a (p) dugatytyúhoz, másrészt az (o) hengerhez van erősítve. A (p) dugattyúnak a henger tengelye irányában végbemenő eltolódása alkalmával a dugattyú a (q) membránt is magával viszi, mely ekkor összegöngyölődik, illetőleg kiegyenesedik a nélkül, hogy eközben súrlódást hozna létre. Egy megfelelően méretezett (r) rúgó a (p) dugatytyút, ha a készülék nem működik, löketének fölső végéig tolja. E helyzetben a (k) tolattyú az (m) nyílásokat kissé túlfödi. A dugattyú egyik oldala az (1) henger közvetítésével a (c) kamrával áll összeköttetésben, míg másik oldala egy elég kicsire szabott (s) nyílás útján a külső levegővel közlekedik, úgy hogy a dugattyú vibráló mozgásai meg vannak szüntetve. A készülék működésének módja a következő : A mótor sebessége az (f) tolattyú helyzetének megváltoztatásával szabályozódik. A tolattyú ugyanis az (i) nyílást jobban vagy kevésbbé zárja el és így a beszívott keverék mennyiségét szabályozza. Az 1. ábrán rajzolt helyzetben a beömlés az (f) tolattyú fogai közti hézagokon keresztül történik. E beömlés igen kis mérvű és a motor igen kis sebességének felel meg. A mótor szívó hatása folytán a (c) kamrában nyomáscsökkenés jön létre, mely a levegőnek az (a) csövön és a folyadéknak a (d) befecskendező szájon keresztül való beáramlását idézi elő. Az (1) henger közvetítésével a (c) kamrával kapcsolatban álló (p) dugattyú szintén e nyomáscsökkenés hatása alatt áll és így az (r) rúgóra hatást gyakorol, azaz ezt összeszorítja. Ha nagyobb sebességnél, mely a hengerbe nagyobb mennyiségű lég-folyadék-keverék beömlésének felel meg, az (f) tolattyú az (i) nyílást még jobban megnyitja (2. ábra) és a nyomáscsökkenés még nagyobb, mikor is az (r) rúgóra ható erő annak eredeti feszültségét legyőzi, akkor a (p) dugatytyú az (r) rúgót összeszorítja és a (k) tolattyút lefelé mozgatja, mely ekkor az(m) nyílásokat jobban vagy kevésbbé megnyitja (2. ábra). E pillanattól fogva bizonyos mennyiségű levegő áramlik a (c) kamrába, melynek mennyisége a feszültség-csökke-