27424. lajstromszámú szabadalom • Ütköző selfaktorok kocsija számára
húzatik. Az (5) fékező tárcsának a (3) tengellyel való kapcsolására a (4) akasztó tárcsa, továbbá az (5) fékező tárcsára ágyazott (16) akasztó kilincs és egy fékszerkezet szolgál, mely a (4) fékező tárcsa agya körül haladó (17) csatornában elrendezett két (18) fékpofából áll (4. ábra). Ez utóbbiak egy U-alakban meghajlított (19) lemez- illetve szalagrúgó nyomása alatt állnak, a hol ezen rúgó mindegyik szára egy-egy fékpofát szorít a (4) tárcsa agyához s egyik szára (20) meghosszabbítással bír, mellyel az akasztó kilincs forgási tengelyén elrendezett (21) villa ágai közé nyúlik (1., 2. ós 4. ábra). Az akasztó tárcsa és kilincs úgy van elrendezve, hogy a kocsit behúzó (3) tengelynek az 1. ábrán fölrajzolt nyíl irányában való elforgása alkalmával az (5) fékező tárcsa a (3) tengellyel kapcsolódik s egyszersmind a kocsi behúzatik. Ezen kapcsolódás oly módon megy végbe, hogy a tengely által, forgása közben magával vitt, U-alakban meghajlított (19) lemezrúgó (20) meghosszabbítása, mely a (16) kilincs (21) villájának ágai közé nyúlik, a kilincset elforgatja, úgy hogy az a (4) akasztó tárcsának egy fogközében megakad. Ha 1. most a behaladó kocsi, útjának vége felé a (13) ütközőt (14) részénél fogva rugalmasan visszanyomja, az (5) fékező tárcsának ennek következtében előidézett megfékezése a (3) tengelyre vitetik át s mivel a behaladó kocsi a (11) fékező szalagot rugalmasan meghúzza, a kocsi, valamint a kocsit behúzó (3) tengely lökés nélkül állíttatnak meg, illetve hozatnak nyugalomba. A kocsi kihúzásánál a (3) tengely a 2. ábrán látható nyíl irányában hozatik forgásba. A (19) lemez ekkor az akasztó kilincset mindjárt úgy forgatja el, hogy az a (4) akasztó tárcsából kikapcsolódik (2. ábra), minek következtében a fékező tárcsa és a kocsit behúzó (3) tengely közötti kapcsolat is megszűnik s ezen tárcsa nem hat többé a (3) tengelyre. A (2) tartóra egy (22) szög van forgathatóan erősítve, mely a (9) emelőnek egy fúratán áthalad s (23) állító gyűrűvel van | ellátva, melyre a (9) emelő a (12) tekercsrugók hatása alatt ráfekszik, minek következtében ezen emelő kilengése az egyik irányban határolva van. Hogy a behaladó kocsi korábban vagy későbben legyen megállítható, a (8) emelő egy ismeretes beállító szerkezettel van ellátva, melynek segélyével a (12) tekercsrugók ® kisebb vagy nagyobb mérvű megfeszítése mellett a kivánt helyzetekben rögzíthető. Ugyanezen czélból a (12) tekercsrugók egy (25) keresztfejhez vannak erősítve, mely a (9) emelőn ülő (26) csavarszögön csavaranyák segélyével föl- s alá mozgatható, minek következtébena tekercsrugók többékevésbbé meghúzhatok s ennélfogva a kocsi behúzása elé nagyobb vagy kisebb akadályt gördítenek, a mi az első esetben a kocsi korábbi, a második esetben pedig a kocsi későbbi megállásának felel meg. A kocsi akkor is korábban vagy későbben állítható meg, ha a (13) ütközőt a (9) emelőhöz képest állítjuk. A rajzokon (28) a kocsikötelet s (27) a kocsit behúzó tengelyen ülő vezető dobot jelenti. SZABADALMI IGÉ.NYEK. Ütköző selfaktorok kocsija számára, jellemezve az által, hogy az ütköző a kocsi lökés nélküli megállítása czéljából egy szilárd pont körül forgatható emelőre van illesztve, mely az ütközőhöz ütődő kocsi által oly módon mozdíttatik el, hogy egy rugók segélyével vele összekötött s a kocsit behúzó tengelyen lazán ülő fékező tárcsa körül fektetett fékező szalagot meghúz, a hol még egy kapcsoló szerkezet van alkalmazva, mely a kocsi behúzása közben a fékező tárcsát a kocsit behúzó tengellyel kapcsolja, kihúzás alkalmával pedig a kapcsolatot megszünteti azon czélból, hogy a kocsi, mialatt az emelővel rugók segélyével összekötött fékező szalag meghúzatik, a rugónak folyton növekvő ellenállása által lassan megállíttassék s a fékező tárcsának egyidejű megfékezése folytán a tengely szintén nyugalomba jöjjön, minek következtében a
