27415. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mészhomokkövek előállítására szolgáló homok előkészítésére

Megjelent 1903. évi jiuiius lió 15-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 27415. szám. XI f/f- OSZTÁLY. Eljárás mészhomok-kövek előállítására szolgáló homok előkészítésére. SANDSTEINZIEGELEI-PATENTE SCHWARZ A.-G. CZÉG ZÜRICHBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 augusztus hó 31-ike. Hogy az eddig használt mészhomokkövek a kohászok által a tűzálló kövekkel szemben támasztott követelményeknek meg nem feleltek, annak oka csak az, hogy a quarzhomokot mineralogiai összetételére való tekintet nélkül dolgozták föl. Azonban épen a quarzhotnokban gyakran előforduló, más ásványok és sók, ezeken kívül csöppfolyós szénsav és orgános anyagok által képezett zárványok, az eme homok fölhasználásával készült mészhomok tűzállóságát nagyban kisebbítik, mert eme magas hőmérsékletnél elillanó anyagok okozzák már aránylag alacsony hőfoknál is a mészhomokkövek kiterjedését. Hozzá járul ehhez az is, hogy a quarz magasabb hőfokra hevítve kristályos alakból amorf alakba megy át, magasabb hőfoknál a quarz térfogata megnagyobbodik, szerkezete lazábbá válik, repedések és hasadások keletkeznek, melyekbe a hevenfolyó salak behatolhat és így a kő elpusztulását idézheti elő, mint azt a dinas tégláknál és oly chamotte tégláknál, melyek sok quarzhomokot tartalmaznak, gyakran tapasztalhatjuk. A találmány tárgyát képező eljárásnak már most az a czélja, hogy anélkül, hogy a nyers anyagokat külön pótlékokkal kellene keverni, vagy hogy a már elkészült köveket utólagos kezelésuek kellene alá vetni, nagy mértékben tűzálló mészhomokköveket állíthassunk elő, melyek a savanyú salakok hatásának jobban ellenállának, mint a magas hőmérsékletnél térfogatukat nagy mértékben változtató ismert dinastéglák. Az eljárás maga a következő: Az oltatlan vagy oltott mésszel keverendő quazliomokot első sorban minden más ásvány vagy orgános anyag képezte zárványtól és fertőzménytől, pl. víztől, csöppfolyós szénsavtól, vasércztől stb. elválasztjuk, amennyiben alkalmas berendezésben (esetleg elektromos kemenczében) keveretlen állapotban igen magas, de a quarzhomok olvadási pontjánál, mely a 35-ös számú Seger-féle kúp meglágyülási hőfokának felel meg, alacsonyabb hőmérsékletig hevítjük. Az izzítás által egyrészt a quarz említett zárványait pusztítjuk el és űzzük ki, másrészt a kovasavat térfogati)agyobbodás közben a kriatályos alakból az amorf alakba visszük át, miáltal nemcsak azt akadályozzuk meg, hogy az ily quarzból előállított kövek térfogata, ha azokat később magas hőmérséklet hatásának tesszük ki, megnövekedjék, mint az ismert dinastégláké, hanem az így föltárt quarz a gőznyomás alatt végbemenő lekötésnél jóval könnyeb-