27408. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állati vagy növényi anyagok elszenesítésére melléktermékek nyerésével vagy a nélkül

Megjelent 1903. évi junius hó 15-cu. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 27408. szára. II/a. OSZTÁLYEljárás állati és növényi anyagok elszenesítésére melléktermékek nyerésével vagy anélkül RICKLEFS OTTÓ GYÁROS OLDENBURGBAN. Bejelentésének napja 1902 deczember hó 22-ike. Elsőbbsége 1902 január 9-töl kezdődik. A jelen találmányi bejelentés tárgyát képező eljárás, mely állati és növényi anyagok elszenesítésére vonatkozik, mi mellett lehető legnagyobb memíyiségű szenet és egyúttal párlatot nyerünk, abban áll, hogy az elszenesítenrlő anyagot oly fürdőben, melynek olvadási pontja valamivel magasabb, mint az elhajtandó, a párolás alatt keletkezett szénhydrogénanyagok, mindaddig alámeríttetnek, míg a párolási és szenesítési folyamat be van fejezve, mit arról lehet megismerni, hogy a fürdő fölületére annak belsejéből gázbuborékok már nem szállnak föl. A fejlesztett gőzök a fürdőtartály fölé helyezett süveg által fölfogatnak és megfelelő kondenzátorokba vezettetnek, melyekben a szilárddá való és folyós szénhydrogénanyagok vízgőzökkel együtt lecsapódnak. A nem kondenzált gázok ismert módon a fürdő fűtésére használhatók föl. Ha ezen eljárás szerint pl. tőzeget akarunk elszenesíteni, akkor czélszerűen ólomfürdőt használunk. Megfelelő tartályban a megolvadt ólomba előszárított tőzeget helyezünk, mely lassankint fölmelegszik; az utóbbiban esetleg még megmaradt víz közel 100° C.-nál eltűnik. Magasabb hőmérsékletnél kezdődik a párlási folyamat és az emellett keletkező könnyű szénhydrogén anyagok 200°-ig, a kátrányolajok közel 260°-ig és a paraffin közel 300°-nál távoznak. Az ólomfürdőt a megfelelő hőfokon tartjuk. Ha a keletkező tőzegszenet briketté akarjuk sajtolni, akkor a szenesítési időt megrövidítjük, hogy ne távozzanak az összes nehéz szénhydrogénanyagok, melyek mint kötőanyagok a szén összetapadását elősegítik. A tőzegszón lehűlés után finom darává őröltetik, mimellett az esetleg rátapadt ólom leválasztatik és a széntől elkülöníttetik; a szén ezután sajtóban briketté dolgoztatik föl. Ha pl. csontszenet akarunk nyerni, olvadt aluminium-fürdőt használunk, melybe szárított csontokat mártunk. % Természetes, hogy ólom és aluminum helyett más fémek és hasonlók is alkalmazhatók; azok megválasztása olvadási pontjuknak a párolás, illetve szenesítés alkalmával keletkező szénhydrogénanyagok forrpontjához való viszonytól függ. Ezen eljárás előnye az eddig használatos szenesítési eljárásokkal, pl. forró levegővel stb. szemben abban fekszik, hogy a szenesítő fürdő melege a szenesítendő anyagokra gyorsabban és egyenletesebben vitetik ;'t.