27369. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csőtörésnél működésbe jövő szelepek önműködő zárótagja megemelésének biztosítására

szelep tokjának külső oldalán alkalmazott fölső (R) keréknek az egyik vagy másik irányban való forgatásával a zárószelepkúpot egy rudazat közvetítésével az ismert módon (1. az 1.—3. ábrát) emelni, illetve sülyeszteni lehet. Hasonló módon emelhető, illetőleg sülyeszthető az önműködő (A) zárótag is az alsó (0) kézikerék, az (N) tengely és az (M) megemelő kar közvetítésével. Ha a szelep gőznyomás alatt áll, a gőznyomás a zárószelep nyitásánál annak következtében, hogy a zárószelepkúpot tölnyomja, az (R) kereket a föntebb jelzett rudazat útján az egyik irányban forgásnak indítja, míg a zárószelepkúp lenyomatásánál és a vezeték elzárásánál a kerék a másik irányban fog forogni. Ha már most a két (R) és (0) kézikereket egymással alkalmas módon pl. egy (S) láncz vagy kötél útján összekötjük, tehát ezeket akként kapcsoljuk egymással, hogy egymás forgásában részt vegyenek (1. az 1. és 3. ábrát), az önműködő zárótag a zárószelep zárásánál kényszermozgásszerűen fölemeltetik és viszont. Az (R) és (0) kézikerekek összetartozó forgásirányait egyszerűen és kétszeresen szárnyalt nyilak jelzik. Mig azonban az 1. ábrán látható kiviteli módozatnál csakis az önműködő (A) zárótag tolódik el a tényleg mozdulatlan (D) vezetőorsón, a 3. ábrán látható kiviteli módozatnál a zárószelepen megerősített (D) vezetőorsó az önműködő (A) zárótag lefelé mozgásánál fölemelkedik és viszont. A 2. ábrán látható kiviteli alaknál az (S) lánczot a (T) himbával csuklósan összekötött (U) vonókar helyettesíti, mely az önműködő (A) zárótagot hasonló mozgásnak indítja, mint az előbb leírt kiviteli alaknál a láncz. A 4. ábrán a 3. ábrához hasonló kiviteli alak látható. Itt az (S) láncz elmarad, a zárószelep szelepkúpjával egy darabból készült vezetőorsóra ellenben a (C) csap van fölszerelve, melyet a vele bordák útján összekötött gyúrű vezet a szelepházban. Ennél a kiviteli alaknál a (D) vezetőorsó tolódik el az (A) zárótagban, melynek a vezetőorsóval együtt történő lefelé mozgását az gátolja meg, hogy az (M) kar a szeleptok falára fekszik. Az önműködő (A) zárótag azonban a zárószelep nyitott helyzeténél csőtörés esetében az összes kiviteli alakoknál akadály nélkül fekhetik a szelep ülésére, minthogy ezt a mozgást úgy a hajlékony láncz, mint az (U) vonórúdban kiképezett, hasítékszerű ágyazófúrat lehetővé teszi. Megtörténhetnék azonban esetleg — bár csak a legritkább esetben — az, hogy az (M) megemelő kart viselő (N) tengely ágyazásához hozzásül, vagy hogy annak tömítő szelenczeit túlságosan meghúzzuk és hogy j ennek következtében akkora súrlódási ellen-I állások lépnek föl, melyeket a megemelő szerkezet működtetésénél le lehet ugyan győzni, de melyek elégségesek ahhoz, hogy az önműködő (A) záró tagnak elmozdulását csőtörés esetében meggátolják. Hogy ezt a minden esetre igen ritka vesz ílyt is teljesen elkerülhessük, az önműködő (A) zárótag üregét, melybe az (M) megemelőkar bele nyúlik (mint az az öszszes ábrákon látható), meglehetősen tágasra készítettük, úgy hogy az (M) kar alatt a kar és az üreg között egy hézag vagy szabad tér maradjon, az (A) záró tag pedig a csőtörés pillanatában eme hézag magasságának megfelelő úton szabadon és akadály nélkül elmozdulhasson. Mikor azonban az (A) szeleptest ezt az elmozdulást befejezte, oly közel jutott a szelepüléshez, hogy a gyorsan áramló gőz időközben tetemesen megnövekedett dinamikus hatása következtében a zárótagot nagy erővel szoríthatja teljesen ülésére és az (N) tengely ágyazásában föllépő ellenállást az (M) megemelőkarra ható erő könnyen és biztosan legyőzheti, A föntebb leírt berendezés tehát biztosítja, hogy az önműködő (A) zárótag minden iizemviszony között biztosan zár. A csatolt rajzon példaképen különböző kiviteli módozatokban ábrázoltuk az önműködő zárótag viszonylagos mozgását előidéző berendezést és már maguk a rajzok is meggyőzhetnek arról, hogy az egyrészt ! zárótelep másrészt az önműködő (A) zárótag vagy (D) vezetőorsó, vagy mindkét utóbb említett rész között létesített kapcsolat szerkezeti alakja a találmány lényegét egyáltalán