27344. lajstromszámú szabadalom • Körkötőgép tömlős árúk előállítására

>1 ejíjel(Mit 1903. évi junius hó 10-én. MAGY SZABADALMI IvíR. IIIVATA L SZABADALMI LEIRAS 27344. szára, l/h. OSZTÁLY. Körkötó'gép tömlős árúk előállítására CHEMNITZER WIBKWAAREN-MASCHINENFABRIK VOBM. SCHUBERT & SALZER CZÉG CHEMNITZBEN. Bejelentésének napja 1902 deczember hó 6-ika. Elsőbbsége 1901 augusztus hó 2-től kezdődik. Jelen találmány tárgyát oly körkötőgép képezi, melyen a szines csíkokon áthatoló s a szomszédos csík fonalából képezett hurkokkal bíró tömlős árúnak, az ismert módon különböző magasságú púpokkal el­látott tűk és egy különböző vastagságú háromszögekből álló zár alkalmazása mel­lett történő előállítása az által válik lehe­tővé, és ebben áll az újdonság, hogy a zár egy része egy mintaszerkezettel ran összeköttetésbe hozva, mely ezen résznek az előállítandó mintának megfelelő, meg­határozott időközökben való be- és kiikta­tását lehetővé teszi. Mivel a körkötőgép a most említett néhány rész kivételével teljesen ismeretes, a rajzon csak ez utób­biak vannak legközelebbi környezetükkel együtt föltüntetve, a nélkül, hogy a gép össznézete is be volna mutatva. Az 1. ábra két tűt mutat, melyek egyike ma­gas, a másik pedig alacsony púppal bír; a 2. ábra a tűs henger oldalfalának füg­gélyes metszete, a hol a (7) tűvezető rész beiktatott helyzetben van; a 3. ábra a tűs henger egy részét a zár­ral együtt kívülről nézve s egyúttal a 2. ábra (A) vonala szerinti metszetben oly módon tünteti föl, mintha a hengerfölület egy síkba volna kifejtve. A 4. és 5. ábrák a tűk púpjainak a zárban való mozgását vázlatosan mutatják; a 6. és 7. ábrán a tűs henger egy részé­nek homloknézete és alaprajza látható munka közben; a 8. ábra teljesen megfelel a 2. ábrának, azonban a (7) tűvezető rész ki van iktatva. A 9. ábra az új tűvezető részt két né­zetben mutatja. A (7) tűvezető rész kiiktatható, míg a (8 9 10 11 12 13 14) vezető részek helyt­állóan vannak a zárban elrendezve (4. és 5. ábra). A (8) vezető rész lépcsőzetesen le van sarkalva, mint a 9. ábra világosan mutatja. A (15) fölső rész félvastagság­gal bír, ellenben a (16) alsó rész épen olyan vastag, mint a (9—14) részek. En­nek czélja a következő: Ha a (7) vezető rész be van iktatva (ezen állapotot mu­tatja a 2. ábra), akkor valamennyi tű, akár magas (17), akár alacsony (18) púpja van (1. ábra), a (7 8 stb.) vezető részek fölött halad tova (lásd a 4. ábrabeli váz­latrajzot). Ekkor egyszerű tömlős árú ál­líttatik elő. Ha ellenben a (7) vezető rész ki van iktatva (ezen állapotot mutatja a 8. ábra), akkor a magas (17) púppal bíró tűk (1. ábra) ugyan szintén ugyanazon úton haladnak, mivel (17) púpjaik elég hosszúak,

Next

/
Thumbnails
Contents