27305. lajstromszámú szabadalom • Erőgép vagy szivattyú, melynek dugattyúja egyúttal elosztó tolattyúkép is szerepel

— 25 —­A dugattyúnak a 20—22. ábrákban föl­tüntetett foganatosítási példájánál a (21) és (22) csatornák (40) kengyel által vaunak át­hidalva, hogy a dugattyú szeleit merevítsük és a dugattyúsúrlódást az egész fölületre egyenletesen elosszuk; ezen módosításnak azonban a (21) és (22) csatornák működé­sére nincs befolyása. (33) munkahenger a 8-12. ábrákban föl­tiintetett foganatosítási példánál kettős falu és az ezáltal képezett gyűrűalakú tér egy zeg-zúg-alakban haladó (35) válaszfal által két elkülönített (34) és (36) térre van osztva, melyek közül az első a (23) beömlési cső­vel és (31) belépési hasítékokkal, a (36) tér ellenben (24) kiömlési csővel és (32) kilé­pési hasítékokkal áll kapcsolatban. Ha a munkadugattyú a 10. és 11. ábrák­ban föltüntetett helyzetben van, akkor a (23) csövön bevezetett erőközeg, illetve folyadék vagy levegő (31) hengerhasítékok és (21) dugattyú csatornák közvetítésével az alsó hengertérbe vezettetik, míg a dugattyú fö­lött expandált erőközeg, illetve a folyadék vagy levegő (22) dugattyúcsatornák és (32) hengerhasítékok közvetítésével (24) kiömlési csőbe szoríttatik. Ha azonban a dugattyú oscilláló forgási mozgása folytán a 11. áb­rán föltüntetett helyzetéből a 12. ábrán lát­ható helyzetbe liozatik, akkor a fordított eset áll be, azaz, az erőközeg, illetve a fo­lyadék vagy levegő a fölső hengertérbe lép, míg az elhasznált erőközeg, illetve a fölszí­vott folyadék vagy levegő az alsó henger­térből kiszoríttatik. Hogy a dugattyucsatornák egymással köz­lekedhessenek és ezáltal a feszültség ki­egyenlítődése lehetővé válják, lehet, mint azt a 11., 12., 14-16., 18—22. ábrák mu­tatják, az egyszerűen működő erőgép vagy szivattyú dugattyújának belsejében egy, a kettősműködésűnél ellenben két egymás fö­lött elrendezett kamrát elhelyezni, melyeket (37) fal választ el. A lefelé torkoló (21) csa­tornák pl. (38) fölső kamra útján (lásd a 15. és 19.—20. ábrákat), a fölfelé torkoló (28) csatornák ellenben az alsó (39) kamra (lásd a 11., 12., 16. és 18-20. ábrákat) út­ján állanak egymással kapcsolatban. Természetes, hogy a dugattyú azon foga­natosítási alakjainál, melyek a 10—22. áb­rákban vannak ábrázolva, az erőközeg, illetve a fölszívott folyadék vagy levegő bevezetése és épígy az expandált erőközeg, illetve a fölszívott folyadék vagy levegő elvezetése egyetlen egy hengerhasítékon át is történ­hetik, minthogy az elosztás az összekötő kamrák elrendezése folytán az összes (21), illetve (22) csatornákra történik. Minél kisebb a dugattyú kitérése a kerü­let irányában, azaz minél kisebb az oscilláló mozgása, annál kisebb lesz a súrlódási munka. Több be- és kiömlési liasítéknak elrende­zése esetén nagy dugattyúsebességgel dol­gozhatunk. Természetes, hogy a dugattyúban levő csatornák és a hengerfalban levő be- ki­ömlési hasítékok száma, nagysága, alakja és helyzete megfelelően módosítható, a nélkül, hogy ezáltal a találmány lényege változnék. Meg kell azonban jegyezni, hogy a du­gattyúcsatornák száma egyszerűen működő erőgépeknél és szivattyúknál legalább kettő, kétszeresen működőknél legalább négy legyen. Ha jelen találmány tárgyát szivattyúknál alkalmazzuk, akkor a (23) és (24) ábrák sze­rint (23) bevezető csövet közvetlenül (41) szívó légüsttel és a (24) levezető, illetve lebocsátó csövet a nyomólégüsttel lehet ösz­szekötni, azaz a két légüstöt a hengerrel egy darabból lehet önteni és a két (34, 36) hengerteret egyúttal a légüstök számára lehet fölhasználni. Az oscilláló mozgást a következő eszkö­zökkel idézzük elő: (25) dugattyúrúd (26) keresztfejben for­gatható és az 1. és 3. ábra szerint (27) kúp­kerékkel szilárdan van összekötve. (22) haj­tórúd a keresztfejben lengően van elren­dezve és (29) fogsegmenssel van ellátva, mely (27) fogaskerékkel áll kapcsolatban. Ha a dugattyút fölfelé mozgatjuk, akkor a lengő hajtórúd (29) fogseginense által egy­egy dugattyúlöket vége felé és annak kez­detén akkép hat a dugattyúra, hogy az a szükséges oscilláló mozgást végzi.

Next

/
Thumbnails
Contents