27303. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üreges tárgyaknak bádogból való előállítására és hozzávaló sajtó

— 14 —­kat vagy ezekből fölszeletelt bádoglapocs- | kákát, hanem végtelen bádogszalagokat. Ha tehát a bádogszalag szélességéből csak egyetlen tárgy vagy egymás mellett csak két bádogtárgy futja ki, úgy a szükséges szabadon álló szélek előállanak. De ha a bádogszalag szélességéből egymás mellett több mint két bádogtárgyat állítunk elő, úgy a jelen találmány szerint két-két, a bádogszalag keresztirányában szomszédos üreges tárgy között bemetszéseket alkal­maznánk, és ily módon lehetővé tesszük, hogy minden egyes tárgyhoz a széleken szabadon fekvő anyag fölhasználtassék. A bádogszalagnak gépi és teljesen önmű­ködő földolgozásához oly gépeket haszná- j lünk, melyeknél az előrehaladó bádogsza­lagot az egymás mellett előállítandó tár­gyak számának megfelelő számú, egymás melletti egyenlő és az előállítandó tárgy alakjának megfelelő számú, egymás után következő különböző stancza nyomásának tesszük ki, miáltal a kivánt végleges alak képzése és kimetszése összműködően, min­den kézi munka vagy az eszközök kicseré­lése s a bádogszalag váltakozó izzítása nélkül megy végbe. Oly bádogszalag, a melyen egymás mel­lett hat üreges test állíttatik elő, a mellé­kelt rajz 1. ábráján látható, míg a 2. ábra annak hosszmetszet-e. A bádogszalagba, mielőtt a tárgyak gyár­tását megkezdenők, (Z) bemetszéseket vá­gunk, melyek között az üreges tárgyak előállításához szükséges anyag foglal he­lyet. Az alakzatoknak folytonos átmeneti képzésénél a kimetszésiek szélesedő lyu­kakká nyílnak szét, a mennyiben a széle­ken lévő anyag az egyes tárgyakhoz föl­dolgoztatik. Ha az eljáráshoz csak egyetlen egy kes­keny bádogszalagot használunk föl (3. ábra) és ebből az üreges tárgyakat csak egy sorban állítjuk elő, úgy ez a szalag mindig keskenyebb, keskenyebbé lesz, s az egyes alakzatok szélein öblözetek képződ­nek. A 4. és 5. ábrák az eljárásnak keskeny | szalagokkal való foganatosításához szüksé­ges sajtót sémásan ábrázolnak, míg a 6. ábra annak keresztmetszete. Az (al a2 a3 stb.) stanczák a (b) le­mezen vannak megerősítve és valamely tet­szőleges gépezet folytán időnként föl-le­emeltetnek; az (a) stanczáktól bizonyos tá­volságban további két (cl c2) stancza van; az (a) betűkkel megjelölt stanczák ható végei különböző és pedig oly alakúak, hogy a bádogban különböző mély benyomatokat létesítenek. Valamennyi st-anczának veze­téke a (b) lemezzel párhuzamos (d) lemez­ben van. A (d) lemez alatti (e) lemezben (f 1 f2 f3... és gl g2) mélyedések vagy fúratok j vannak, melyekbe a stanczák belépnek. Az (f) lemez alatt a (h) tolót az (i) emelő függé­lyesen föl- és lemozgatja. A (h) tolón lévő (k) lapon két (1) és (m) peczek van, me­lyek közül az előbbeni az (e) lemez (fl) furatába, míg az (m) peczek, mely fölül matriczának van kiképezve, az (e) lemez nagyobb (el) áttörésébe benyúl. Az (m) peczek az (n) vezető hüvely belsejében nyugszik, mely viszont az (o) tolón van megerősítve. Az (o) toló a (d) állványban hosszant tolható el s mozgatását a (g) emelő útján kapja; míg az (r) rúgó azt mindig egy irányban törekszik elmozgatni. Az (n) hüvelyben (s) rúgó az (m) matriczát (k) tolólapra nyomja le. A (t) bádogsza­lag a készüléken a 4. és 5. ábrákból lát­ható nyilak irányában halad keresztül. A sajtón való keresztülhaladása alatt az (a) és (c) stanczák hatásának van alávetve; az (al a5) stanczák az (u)-nál látható üre­ges alakzatot állítják elő. A (cl) stancza az üreges alakzat fenekét löki ki, míg a (c2) stancza a kész tárgyat- kivágja. A stanczákat hordó (b) lemeznek lefelé való menete alatt a (h) toló a (k) lap­pal és az (1) és (m) peczkekkel az 5. áb­rából látható helyzetben van; a (b) lemez­nek fölfelé való meneténél stanczái a (d) lemez fúrataiba visszahúzatnak (5. ábra). Erre a (h) toló a (k) lemezzel fölemelke­dik és -e mellett a fölső végén az (u) üreges alakzatnak m-egfelelő (m) matricza 1 a (t) bádogszalagot fölnyomja, úgy hogy

Next

/
Thumbnails
Contents