27289. lajstromszámú szabadalom • Újítások különféle forrpontokkal bíró anyagoknak desztillálás útján való különválasztására szolgáló eljárásban
- 2 — növeli az ilyen készülékek előállítási költségét, másrészt azonban azzal a következménnyel jár, hogy a fölszálló gőzök melegének kihasználása a fölület nagyságával fokozódó elkerülhetetlen hőkisugárzás folytán csökken és hogy végül nagyobb hőfogyasztást idéz elő az a körülmény, hogy a gőzöknek, a mennyiben folyadék rétegek ellenállását kénytelenek legyőzni, nagyobb kezdeti feszültséggel kell bírniok, melynek létesítése bizonyos melegfogyasztást igényel. Mindazonáltal a gőz rejtett melegének kihasználása az ilyen készülékeknek még legtökéletesebb szerkezete mellett is többébevésbbé tökéletlen kell, hogy maradjon, minthogy még igen nagy fölületek megválasztásánál is mindig mérhető magasságú folyadékrétegekkel van dolgunk, melyekre a velük érintkezésbe jutó gőzök melegátvitele csak tökéletlenül megy végbe. Ezek a megfontolások arra indítottak bennünket, hogy más útat kövessünk lehetőleg nagy érintkezési fölület létesítése czéljából a gőz és a rektifikálandó elegy között, mint az, melyen eddig haladtak és sikerült nekünk egy eljárást kidolgoznunk, mely lehetővé teszi, hogy a rektifikálás] folyamatot sokkal kisebb térben és számbavehető melegmegtakarítással nem csak egyenlő, hanem lényegesen jobb eredménnyel foganatosíthassuk, mint a hogy az eddig a legjobb újabb rektifikáló készülékekkel lehetséges". Az ezen czélra részünkről fölhasznált elv abban áll, hogy a lehetőleg nagy érintkezési fölület létesítését a rektifikálandó folyadéknak illetőleg a részleges kondenzáczió folytán képződött kondenzátumnak olyan térben való porlasztása által foganatosítjuk, melyen a desztilláló üstből távozó gőzök átvonulnak Világos, hogy az ilyen módon tinóm cseppecskék alakjában a gőztől nyaldosott folyadék a gőzzel való érintkezésnek és így a melegátvitelnek sokkai nagyobb fölületet nyújt, mint bármely használatos rektifikáló berendezésnél és hogy ennélfogva lényegesen csökkentett téren jóval nagyobb érintkezési fölületet kapunk a gőz és folyadék között. Mellékes, hogy milyen módon történik e mellett a porlasztás és minden eszköz, mely alkalmas arra, hogy azon térben, melyen a desztilláló üstből jövő gőzök átvonulnak, a folyadékot megfelelően finom csöppekre porlassza, több vagy kevesebb előnnyel alkalmazható erre a czélra. Beható kísérleteink folytán különösen két szerkezetet találtunk erre a czélra alkalmasnak és előnyösnek. Az egyik vízszintesen fekvő szárnyas tengely alkalmazásán alapszik, mely egy a desztilláló üst és a hűtő közé, esetleg a desztilláló üst és egy még fölöslegben alkalmazott deflegmátor közé beiktatott fekvő hengerben gjorsan forog, mi mellett a szárnyak lehetőleg közel érnek a hengerfallioz; a másik szerkezet ellenben egy a desztilláló üstre helyezett függélyesen álló hengeren alapszik, melyben czentrikusan beléhelyezett függélyesen álló tengelyen korongok vannak megerősítve, melyek a tengellyel együtt igen gyorsan forognak, a reájuk folyó folyadékot a hengerfal felé vetik és így finoman porítják. Ez utóbbi berendezésnél oly czélból. hogy a porlasztásnak lehetőleg tökéletes többszöri ismétlődését idézzük elő, előnyösnek találtuk a hengert beléhelyezett, kissé lefelé lejtős, középen a tengely számára nyílással bíró válaszfalakkal több kamrára osztani és a tengelyen megerősített korongokat akképen elrendezni, hogy közülük egy-egy jusson két ilyen válaszfal közötti térbe. Az első szerkezetnek megfelelő elrendedezés a sematikus I. ábrából látható, melyben (A) a desztilláló iist, (.C) a deflegmátor, (D) a hűtő, míg (B) az eddig szokásos kolonn helyébe iktatott porlasztó. A deflegmátorban képződött kondenzátum a vízszintes (B) hengerbe jut, hol eleinte a legmélyebb helyen vékony rétegben összegyűlik, mindaddig, míg olyan magasságot ér el, hogy a forgó (a) tengelyen megerősített (b) szárnyak meg nem ragadhatják és csöppekre nem bonthatják. A desztilláló üstből jövő gőzök (c)-nél a (B) hengerbe lépnek és e/.t, miután magas forrponttal bíró alkatrészeiket a porított folyadéknak leadták és helyébe ala-