27271. lajstromszámú szabadalom • Alternáló mozgást végző erőgépek dugattyúinak a forgattyúcsappal való összekötésére szolgáló mechanizmus

körív görbületét követi a nélkül, hogy a kulisszára működnék, úgy hogy a dugattyú is helyben marad. A dugattyú tehát- előre és hátramozgását egy közbeeső nyugalmi fázissal fogja végezni. Tételezzük most föl, hogy a (b) dugatytyú egy kettős működésű egyhengeres gőzgéphez tartozik. Ha a részek a rajzban föltüntetett, a (bl) oldalon való gőzbeömlés kezdetének megfelelő helyzetben vannak, úgy a berendezés működése a következő lesz: A hajtóközeg a dugattyút és evvel együtt a kulisszát az (s) nyíl irányában mozgatja. Miután ezen mozgás kezdetén a (g) forgattyúcsap a (k) hasíték elején áll, a forgattyú a dugattyú hajtó hatása alatt a (z—y) körívet fogja leírni. Miután a forgattyú a lendítőkerék hatására tovább forog, a- (g) esap az (y—u) körívet az (m) ív görbületét követve fogja befutni, a mialatt a löketének végére érkezett dugatytyú nyugvásban marad. A (g) csap (u) pontba való érkezésének a (b2) dugattyúoldalra való admisszió kezdete felel meg, melynek hatására a dugattyú és a kuliszsza visszamozognak és a forgattyút az (u—t) körív alatt hajtják, mivel a forgattyúcsap az (l) hasítékba hatol. A mozgás ezen fázisa alatt a (bl) dugattyúoldalon a gőz kiáramlik. A mozgás negyedik szakaszának a forgattyúcsap (t—z) útja felel meg, mely alatt a kulissza és a dugattyú nyugvásban maradnak. A fönt leírt mozgásszakaszok ugyanezen sorrendben ismétlődnek. Ha a mótor csak egyszerű működésű, úgy a dugattyú munkát végző lökete csak a forgattyúcsapnak egyik (k) vagy (l) hasítékban való járásának felel meg, míg a forgattyúcsapnak a másik hasítékkal való együttműködése a lendítőtömeg hatására a dugattyút ismét eredeti helyzetébe viszi vissza. A föntiek után magától értetődik, hogy a leírt szerkezet úgy gőzgépekre, mint explóziós vagy tetszőleges más, alternáló mozgást végző erőgépre alkalmazható. Ha a gép többhengerű, úgy az elrende! zést oly módon foganatosíthatjuk, hogy a | forgattyúk megfelelő fölékelési szögei se! gélyével az egyes hengerek munkaszaka| szait raczionális módon osztjuk el a gép j tengelye körül. A közönséges dugattyús gépeknél a hajtó j erőt két komponensre bontjuk és pedig ! egy radiális komponensre és egy tangen! cziális komponensre. A hajtóerő a két holt^ ! pontban teljesen radiális irányban hat és a tangencziális erő csupán a holtpontoktól 90°-nyira éri el mindkét oldalon a maximális értéket. Körülbelül 45°-nyira a holtpontok mindkét oldalán a haszonmun: kát szolgáltató tangencziálerő igen csekély j marad, míg a radiális komponens, mely a 1 csapnyomásokat és súrlódásokat okozza, igen jelentékeny marad. Ezen hátrány annál súlyosabban érvényesül, minthogy a dugattyúra akkor működik a legnagyobb nyo-1 más, a midőn a radiális erő igen nagy és ! a tangencziálerő igen kicsi. A jelen találmány tárgya ezen hátrányt I megszünteti. Látjuk ugyanis, hogy a dugattyú a két holtpont közelében elegendő nagy forgattyú úton keresztül (a rajzban 90°) nyugalomban marad, úgy hogy ha a dugattyú munkafejtő lökete megkezdődik, a radiális komponens már kicsi és a tangencziálkomponens igen nagy. Az (m) és (n) körívek nagysága természetesen növelhető vagy csökkenthető, úgy hogy a dugattyú nyugalmának időtartama a löket tartamához képest változtatható. SZABADALMI IGÉNY. Alternáló mozgást végző erőgépek dugatytyúinak a forgattyúcsappal való összekötésére szolgáló mechanizmus, jellemezve a (b) dugattyúval mereven öszszekötött és a (g) forgattyúcsappal kapcsolódó (d) kulissza által, mely két egymással szemközt fekvő és a dugatytyú tengelyére merőleges irányú hasítékkal, továbbá ezek között fekvő körívalakú részekkel van ellátva, úgy hogy a forgattyúnak a holtpontokhoz közel