27259. lajstromszámú szabadalom • Tekercselés elektromos gépekhez

ban a (4) vezetőszakaszt készítjük el, oly módon, hogy azt hátulról előre vezetjük, j azután a (4) vezetőszakaszból a (3), ettől az (5), azután a (2), azután a (6) és végül az (1) vezetőszakaszhoz megyünk át és a (p) csatlakozó részt létesítjük, mely (o) j és (p) csatlakozó részeket az áramszedő I megfelelő szeleteivel kapcsoljuk. Termé- | szetes, hogy a csévéket nemcsak sablonokon, hanem hajlítás és forrasztás által is elő lehet állítani. Ha a vezetőszakaszokat hornyokban helyezzük el, könnyen megtörténhetik, hogy | azokat nem rendezhetjük el pontosan a ma- \ thematikai helyükben, tehát a cséve alakja j a sinusgörbe mathematikai alakjától némi- j leg eltér. Ennek gyakorlati szempontokból , jelentősége nincs. A 11. ábra a 9. és 10. ábrán látható csévéhez hasonló csévét ábrázol, melynek menetei egy négysarkú 76 fogú fegyverzat hornyaiban vannak elhelyezve. Az egymást követő csévékét (a b c ) betűkkel, ennek megfelelően a csévéket alkotó hat-hat vezetőszakaszt az (al a2 a3 bl b2 b3 stb) betűkkel jeleztük. Annak kimutatására, hogy a meneteknek hornyokban történt elhelyezéséből származó szabálytalanságok rendkívül csekélyek, a 12. ábrán a 11. ábrához tartozó ampére-tekerületek elrendezését tüntettük föl. Ha a 12. ábrán (x—x) a vaslemezekből alkotott mag lefejtése, melyen a mag hornyai és a vezetőszakaszok keresztmetszetei is ábrázolva vannak, a keresztben sraffozott vezetők a zérus csévéhez tartoznak, melyet a kefe röviden zár, míg a többi -j- és — jellel van jelölve az áram irányának megfelelően. A (k) görbe az egyes hornyokban elhelyezett elemi ampére-tekerületeket jelzi és minthogy ezek az ampéretekerületek az illető hornyokban lévő pozitív és negatív vezetők algebrai összegével egyenlők, a (k) j görbe egyes koordinátái is megfelelően vannak megválasztva. A (t) görbe, mely az összes ampére-tekerületeket, tehát az egyes pontokban föllépő magnstomótorikus erőket jelzi, anynyiban fontos, mert kimutatja, hogy a ve-Zjtőelemeknek hornyokban való elhelyezéséből származó hiba igen csekély. Tényleg, ama pontok, melyek az elméleti sinus görbéhez tartoznak és melyeket a csatolt rajzon egyes keresztek jeleznek, a gyakorlati esetnek megfelelő görbe pontjaival majdnem egybeesnek. Világos az eddig mondottakból, hogy a leírt tekercselés minden állandó erőt kifejtő elektromos gépnél alkalma;zható, tehát mindamaz esetekben használható, hol az áram, illetve a mező hatását egy változatlan sebességgel forgó, állandó vectormennyiséggel tesszük egyenlővé. Eme gépek sorából csakis a közönséges egyenáramú és váltakozó áramú gépeket, a polymorph-gépeket (egyen- és váltakozó áramot szolgáltató gépeket) és a fázistranszformátorokat említjük föl. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tekercselés elektromos gépekhez, mely egyes, azonos alakú csévékből áll, azáltal jellemezve, hogy mindegyik csévét bizonyos számú vezető vagy vezetőcsoport képez, melyek akként vannak elrendezve, hogy középpontjaik az egyik saroktól a másik sarokig terjedő, sinusgörbe alakú vezérvonalon feküdjenek, a cséve hossztengelyére merőleges síkon pedig vetületük egy egyenletesen elosztott vezetőt képezzen, melynek egyes elemei sem egymásba nem nyúlnak, sem közt nem hagynak egymás között, míg az egymást követő csévék egymással szemben állandó szöggel vannak eltolva, oly czélból, hogy oly tekercselés képződjék, melyben úgy a magnetomótorikus, mint az elektromótorikus erők vectormennyiségek gyanánt szerepelnek. 2. Az 1. alatt védett tekercselés egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy egy és ugyanazon cséve egyes vezetőcsoportjainak összes keresztmetszete különböző oly czélból, hogy eme vezető-