27252. lajstromszámú szabadalom • Kenőeljárás és szerkezet Jaquar-féle és hasonló szövőszékek csépjei számára

gáló ismert mechanizmus, valamint a csé­pek kenését a találmánynak megfelelően végző uj szerkezet látható; a 2. ábra ugyanennek alaprajza, míg a 3. ábra a kenő szerkezetet nagyobb lép- j léptekben tünteti föl, mint az 1. és 2. ábra J és pedig részben oldalnézetben, részben ! metszetben, a 4. ábra a 3. ábra függélyes metszete; az 5. ábra részint alaprajzban, részint víz­szintes metszetben az alsó szilárd kenő­anyag forgatására szolgáló mechanizmust, a 6. ábra pedig a fölső szilárd kenőanyag forgatását végző mechanizmus alaprajzát tünteti föl, míg a 7. ábra keresztmetszet a 3. ábra x—x vonala irányában. A különböző ábrákon előforduló egyenlő betűk és számok azonos alkatrészeket jelölnek. (A) a föntebb leírt módon előnyösen lá­gyított kenőanyagból előkészített alsó kenő­anyag, mely a (c) csépek alsó oldalának kenésére szolgál, míg a keményebb kenő­anyagból készült (b) henger a csépek fölső oldalának kenését végzi. A (b) kenőhenger a csőalakú (e) tartó­ban van elhelyezve, melyet a (d) emelőnek gyűrűalakú vége tart. Az (e) tartó ellen­kező oldalain (7 7) bordák nyúlnak befelé, melyek a (b) henger áttellenes oldalaiban levő, megfelelő alakú hornyokba mélyed­nek (6. ábra) úgy hogy a (b) henger nem foroghat el az (e) tartóban. A (b) henger alsó vége az (e) tartóból kissé kinyúlik Í és a beállítható (17) ütköző peczek behaj- i lított vége által tartatik. (4. ábra) A (b) | hengert a támaszául szolgáló (17) peczek- | hez a (19) tekercsrúgó szorítja, mely az (e) tartó fölső részét foglalja el és alsó végé­vel a (b) hengeren nyugszik, fölső végével pedig a (16) csavaros süveghez támaszko­dik, mely az (e) tartó fölső végének elzá­rására szolgál (3. és 4. ábra). A szilárd (a b) kenőanyagok úgy vannak elrendezve és oly módon hozatnak műkö­désbe a kenőszerkezet által, hogy mialatt a csépeket magával vivő mechanizmusnak ismeretes (f) kapcsoló horga a csépeknek füllel ellátott végeit a szilárd kenőanyagok mellett elvezeti, a kenőhongerek kissé eltá­volíttatnak egymástól és azután ismét egy­máshoz közelíttetnek és a (c) csépekhez szoríttatnak, úgy hogy ez utóbbiak hatásos kenésben részesülnek. Ha a (c) csépek tel­jesen visszahuzattak, a szilárd (a, b) kenő­hengerek ismét eltávolíttatnak egymástól. Az (a) szilárd kenőhenger alsó vége a rövid csőalakú (g) szelenczébe vagy tartóba van erősítve, mely a (h) csőben tengely irányban van elhelyezve, míg ez utóbbi a (k) kar által a szövőszék oldalához rögzí­tett második, külső (i) csőben vagy tokban fölemelhető vagy lesülyeszthető és azonkí­vül el is forgatható. (3, és 4. ábra) A (g) szelenczét, az (m, m) csigák körül vezetett (1, 1) zsinórok a gyűrűalakú (n) súllyal kötik össze. Azon magasság, ameddig a szilárd (a) kenőanyag a (h) cső­ben az (n) súly által fölemeltetik, a beállít­ható (o) ütköző által van megszabva (4. ábra). A belső (h) cső vagy hüvely alsó vége a függélyes (p) orsó fejéhez van rögzítve, mely a rúgónyomás alatt álló (s) csapra ágyazott (r) emelőn nyugszik (1—2. ábra). Ezen emelő másik vége (t) kiugrással van ellátva, mely az (u) rúgónak az (r) emelőre gyakorolt hatása alatt a quadrans alakú (v) bütyöktárcsára fekszik, mely a szövőszék ismeretes csépmozgató mechanizmusának (w) emelőjével együtt forog. A (v) bütyöktárcsa két (1, 2) emelkedéssel bír. A függélyes (p) orsó alsó végén (y) záró­kerék van alkalmazva, míg az (r) emelő egyik oldalán a rúgóval fölszerelt (z) szán által tartott, rúgónyomás alatt álló (3) kilincs foglal helyet (5. ábra). Az (y) zárókerékjel és a (3) rúgóskilinccsel együtt működik még a (4) záró rúgó. A (z) szán a hajlékony, de nem rugalmas (5) heveder vagy szalag segélyével van a helytálló (6) karhoz kap­csolva (4. ábra). A (d) emelőnek a fölső (b) kenőhengert tartó rövidebb karját a (8) zsinór az (r) j emelővel oly módon köti össze, hogy ha az (r) emelő csapja körül olyan forgást végez, melynél az (a) kenőhenger a (c) csépektől eltávolodik, akkor az (r) emelő elforgása

Next

/
Thumbnails
Contents