27238. lajstromszámú szabadalom • Gáz-, lég- vagy gőzturbina

- 3 -első negyedével van összekötve. A két csövet egy négyfúratú csap köti össze egymással, úgy hogy a folyadékot tetszés szerint (i)-nél vezethetjük be és (il)-nél vezethetjük el, vagy pedig a folyadék áramlási irányát meg is fordíthatjuk. Az első esetben a (b) kerék a vezető kerék, a (bl) kerék pedig fölfogókerék gyanánt fog szerepelni, a másik esetben a viszonyok épen az ellenkezők. A (c) futókerék lapátjai akként vannak alakítva, hogy akkor, mikor a sugár az (i) csövön a (b) kerékbe jut be, a futókerék az óramutató forgásirányában forogjon (10. ábra), akkor pedig, mikor az (il) csövön a (bl) kerékbe áramlik, az óramutatóval ellenkező irányban. A fölcsapás csakis a kerék kerületének egyik felén történik, a kerület másik felén a folyadék elvezetése megy végbe. Ha a folyadék az (i) csövön és a (b) keréken át áramlik be, akkor az jobb felé folyik, ha az (il) csövön és a (bl) keréken jut be, balfelé folyik. Az (r) gyűrűtolattyú az (a) tok gyűrűalakú tolattyútükrén csúszik, a tolattyúnak (u) hasítékai vannak, melyek a tolattyútükör megfelelő méretű hornyai fölött akként állítandók be, hogy a folyadék (beáramlásának megfelelően) a tolatytyú fölött kiképezett (v) csatornán a (t) csőbe juthasson. A 11. ábrán látható helyzetnél az (a) tok jobb oldalán lévő rekeszek vannak nyitva és a (t) csővel összeköttetésben, a bal oldalon lévő hasítékokat ellenben a tolattyú elzárja. Az áram ebben az esetben az (il) csőből a (bl) kerék első belső szegmentumához folyik, azután balfelé fordul (10. és 11. ábra), a futókereket ötször éri és végül jobboldalt az egymás fölött álló (s) és (u) hasítékokon és a (v) csatornán a (t) csőbe folyik, míg a maradék az (i) csövön át távozik. Ha az előbb említett négyfúratú csapot elfordítjuk, az (r) tolattyút pedig az evvel összekötött emelő útján kissé jobbfelé forgatjuk, a folyadék az (i) csövön és (b) keréken áramlik be és a tolattyú balfelén lévő (u) nyílásai kerülnek a tolattyútükör megfelelő furatai fölé, míg a jobboldali nyílások egymást többé nem födik, tehát a fölcsapás kívülről, jobboldalt történik, a kifúvatás pedig baloldalt. A 12. és 13. ábrán látható kiviteli alaknál, melynél a sugár beáramlása és távozása sugárirányban, átfolyása pedig részben tengelyirányban történik, a futókerék körül elhelyezett gyűrű, a (b) vezetőkerék és a (bl) fölfogókerék van elrendezve; ez a gyűrű, mint a régebb kiviteli alaknál, szegmentumokra van osztva és egy tokban van megerősítve. A 14—16. ábrán látható kompound-turbinánál, melynek nagynyomású koszorúja (lásd a 14. ábrán baloldalt és a 15. ábrán) és kisnyomású koszorúja (lásd a 14. ábrán jobboldalt és a 16. ábrán) van, a folyadéksugár az (i) csövön a (b) vezetőkerék első szegmentumába áramlik, azután a (c) futókereket éri és a (bl) fölfogókerék első szegmentumába megy át, hol részekre oszlik. Mikor a két sugár mindegyike egymásután ellenkező irányban tizenegyszer átáramlott a futókeréken, újból egyesülve a (g) csövön a nagynyomású tokból távozik és az (il) csövön a kisnyomású tokba megy át. Itt az áram a kerület két oldala felé újból két részre oszlik és a futókeréken két spirálvonalban megy át; eme két rész mindegyike ötször éri a futókereket, azután egyesül és a (gl) csövön távozik. A találmány tárgyát képező elrendezés nemcsak turbináknál, hanem ezekhez hasonlóan szerkesztett oly légszivattyúknál, ventilátoroknál vagy kompresszoroknál is alkalmazható, melyek a lapátok megfelelő átalakításánál a turbinákból származtathatók. A turbinák vagy más gépek tengelye függélyes, vízszintes vagy lejtős lehet, a sugár bevezetése sugár- vagy tengelyirányban, vagy valamely közbeeső irányban történhetik és a futókereket belül vagy kívül érheti. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Axiál- vagy radiálturbina vízszintes, függélyes vagy lejtős tengellyel, illetőleg forgószivattyú, melynek futókereke két fix lapátoskerék között van elrendezve, jellemezve az által, hogy a tok