27228. lajstromszámú szabadalom • Kiolvadó biztosíték

Megjelent 1903. évi május hó 28-án. MAGY. SZABADALMI KIR, HIVATA L SZABADALMI LEIRAS 27228. szám. Vll/g. OSZTÁLYKiolvadó biztosíték. SIEMENS ÉS HALSKE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CZÉG BERLINBEN, BÉCSBEN ÉS BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 augusztus hó 8-ika. Az elektromos berendezéseknél alkalmazott kiolvadó biztosítékkal szemben bizonyos mellékkövetelményeket támasztunk, melyek röviden akként foglalhatók össsze, hogy eme biztosítékok kiolvadása tűzveszélyt, zajt vagy robbanást ne okozzon. Eme mellékkövetelményeket akként teljesíteni, hogy a biztosíték méretei egyidejűleg túlságosan nagyok ne legyenek, az elektromos ipar ama törekvése következtében, hogy az üzemfeszültség lehetőleg nagy legyen, csak alig sikerül, főleg azért, mert szigetelő gyanánt ily kiolvadó biztosítékoknál csupán az üveg és porczellán alkalmazható. A következőkben ismertetett szerkezet a föntebb jelzett követelményeknek teljesen megfelel. A csatolt rajz 1—7. ábráján eme biztosítéknak több kiviteli alakja látható, melyek működését és lényegét az 1. ábra alapúi vételével fogjuk ismertetni. Ezen az ábrán (k) az üvegből vagy porczellánból készült biztosítéktartó, (s) a kiolvadó drót, (c) az egyik, (h) a csavarmenetes bádoghüvely gyanánt kiképezett másik csatlakozó kontaktus, (d) a bádogból vagy más rugalmas anyagból készült födél, melyet a biztosíték tartójával ebbe besajtolt csavarmenetek kötnek össze. A kiolvadó drót valamely közömbös anyagba, pl. zsírkőbe van ágyazva. A födélre az jellemző és ez képezi a biztosíték kedvező működési módjának alapját, hogy abba (1. a 2. ábrát is) a manometerlemezek hornyaihoz hasonló egy vagy több körhorony van besajtolva, oly czélból, hogy a kiolvadó drót kiolvadásánál kiterjedő levegő és képződő fémgőzök az egyébként sértetlenül maradó födélnek lehetőleg nagy mérvű deformálódását engedjék meg, mint azt pl. a 3. ábrán pontozva ábrázoltuk. Tudvalevő, hogy eddig még föl nem derített okokból a kiolvadó biztosítékok látszólag azonos föltételek mellett rendkívül különböző módon viselkednek. Egy esetben a kiolvadás nyugodtan, más esetben robbanásszerűen megy végbe és a biztosíték tartójának elroncsolódását idézi elő. A kísérletek azt igazolják, hogy ha a visszonyokat egyébként helyesen választjuk meg, a leírt biztosítékoknál soha sem megy végbe robbanás és csak a födél hajlik ki tompa zaj föllépte mellett, ellenben a biztosítéktartó maga sértetlen marad, míg lapos, csak kissé rugalmas födél alkalmazása esetében, egyébként teljesen azonos viszonyok között a biztosítéktartó is elroncsolódik, amennyiben vagy ennek falai zúzatnak szét, vagy