27215. lajstromszámú szabadalom • Többszörös távíróberendezés
- á végpontján a feszültség maximuma jelent- | kezik s ezen feszültség maximuma fog , hatni a hullámjelzőre. Ha a tekercset fél | i hullámhosszal (NPR) meghosszabbítjuk s a j hullámjelzőt a tekercs végpontja (N) s a meghosszabbítás végpontja (R) közé kapcsoljuk, a feszültségmaximumok ellenkező értelműek lesznek s így a hullámjelzőre a hatás kétszeres lesz. Lásd a rajzon a hullámábrát, (XX) a feszültség a tekercs végpontján. (XY) a feszültség x /2 hullámhosszal tovább ZY = 2XX = 2YY. Mindazon áramokra nézve, a melyeknek rezgésszámuk más, a tekercs nagy ellenállást képvisel, úgy hogy vagy semmi áram sem megy át rajta vagy pedig nem a tekercs végpontján éri el az áram azon feszültséget, mely a hullámjelzőt működésbe tudná hozni. (E) a nagy váltakozásszámú áramokat létrehozó készülék, legczélszerűbben szikrasor, mely legegyszerűbben a (H) Ruhmkorff induktorral állítható elő. (K) az induktorium primér áramkörét záró billentő. (L) áramforrás, mely ha egyenáramot ad, a primar áramkörben áramszaggatót is kell alkalmazni. (G) kondenzátor, egyrészt arra szolgál, hogy a (B) vezetéken folyó egyenáramú vagy kisebb váltakozásszámmal bíró más rendszerű táviratozás ne zavartassék, másrészt pedig a szikrasor áramaira is módosítólag hat. (F) hullámjelző készülék, pl. Branly-cső, Scháffer-féle tábla, koherer bármily alakban, mikrofon stb. A mikrofon alkalmazásánál a mikrofon (NR) pontokhoz van kapcsolva s vele seriesben van a közönséges telefonindukcziós tekercs primér csévéje, míg a szekundér csévéhez a hallgató van bekapcsolva, melyben ilyenkor a Ruhmkorff megszakításainak hangját halljuk. A Branly-csőhöz, (kotíerer, fritter) a drótnélküli táviró elrendezéséhez hasonlóan lehet bekapcsolva a (V) telep és (S) relais, a relais segélyével pedig (W) telep és valamely (T) írógép (Hughes, Morse, stb.). Két középállomás működése a következő: a jeladás (K) billentővel történik. (K) billentővel egyidejűleg (M) billentő is lenyomatik s ilyképen a rezonáló tekercs a földdel köttetik össze (A) földlemez útján. A Ruhmkorff primar áramköré aek zárása következtében (E) szikrasorból kiinduló hullámok a rezonáló tekercsen át a földbe jutnak, azon hullám kivételével, a melyre a tekercs rezonál. Ugyanis a föld bekapcsolása által úgy elméleti számítások, mint gyakorlati adatok szerint azt érjük el, mintha a föld helyett az (E) szikrasortól a földig terjedő vezetékkel kongruens vezetékrészt kapcsoltunk volna be. Ezen esetben érvényesek a következő megfontolások ; ha (D) a rezonáló tekercs huzalhossza, (n) valamely egész szám, (h) az alkalmazott rezgés hullámhossza, akkor a rezonálás elérésére kell, hogy D=nh-{- - ^ legyen, vagyis a tekercs végpontján a feszültségmaximumnak kell jelentkezni. A föld bekapcsolása által a huzalhossz (D) helyett (2D)-re vehető föl, 2D = 2nh 4- h = 4 1-3 2nh -) h, vagyis a tekercs végpontján £ nincs feszültséggmaximum, hanem (0) a feszültség, a tekercs nem rezonál. A tekercs végpontja a hullámra csomópontot képez a föld bekapcsolásakor; a tekercs a hullámot mintegy visszaveri a vezetékre. (Optikai analógiát használva, ha például (E) fehér fényforrás, (D) vörös színű test, akkor (D) a vörös színű sugarat visszaveri, a többit elnyeli.) A vezetékre vert hullám a vezetéken tovább halad s elérkezik a másik ugyanígy berendezett állomás rezonáló tekercséhez. A rezonáló tekercs ezen hullámhosszra rezonálni fog, ha arra van szerkesztve, illetve beállítva s így a végén elhelyezett hullámjelző működésbe jön. [(D) vörös színű test vörös fényben saját színét mutatja, más színű fényre nem reagál, fekete színű marad.] Ha a rajzban föltüntetett kapcsolást egy állomáson többszörösen alkalmazzuk s mindenkor más-más rezonáló tekercset kapcso-
