27210. lajstromszámú szabadalom • Csipkeverőgép

— 10 -A jelzett (mj), illetve (mj) hosszanti sínek fix tengelyekre lazán fölhúzott kétkarú eme­lők egyik karjával vannak összekötve, az emelők másik karjaira pedig görgök vannak ágyazva, melyek megfelelő exczenterkoron­gokkal működnek együtt, úgy hogy az exczenterkorongok az emelőket elforgatják és ennek megfelelően a síneket az (m) pont­hoz közelítik, illetve ettől távolítják. Az (n2) tűk a munka kezdetén valamivel hátrább állanak, mint az 1 ábrán. Amint a szánok a középállásból a hátsó állásba mo­zognak, az (n2) tűk előretolódnak és köz­vetlenül a szán fölött a szán fonalak közé szúrnak (1. ábra). Az (n2) tűk vékony lamel­lák, melyek hátsó végeiken ónba vannak öntve, miért is a fonál két ily tű között átvezethető. A tűk fölött az (m|) hosszanti sín fekszik ezen pedig az (m|) hosszanti sín, mely mellső élén kis fogakkal van ellátva. A 10 mm.-re eső fogak száma megegyezik a 10 mm.-re eső bordahasítékok számával. Eme fogak közeiben a közép- és hátsó­bordábanlevő szánok fonalai foglalnak helyet, még pedig oly helyzetben, amily helyzetet eme szánok az illető bordában elfoglalnak, úgy hogy a fonalak oldalirányban ki nem térhetnek. Ama számok fonalai, melyek a mellső bordából a középbordába és innen a hátsó bordába jutnak, a szánnak a mellső bordába való belépésénél az (m|) sín ama fogközébe fogódzanak be, mely ama bordahasíték fö­lött áll, amelybe a szán belép. Mikor a szán a hátsó bordába átjutott, ez és vele együtt az (m|) sín és (n2) tűk is eltolódnak, minek következtében a szán fonalak az (n2) tűk között és az (m|) sín fogközeiben külön­böző függélyes síkokban fekszenek. Hogy azonban az (n3) tűk a jelzett fonalak közé helyesen befogódzanak, eme síkoknak egybe kell esniök, miért is a fonalakat a [jelzett fogközökből ki kell emelni, és azokba kell átvinni, melyek a fonalaknak az (n2) tűk között elfoglalt helyzetének felelnek meg; ez oly módou történik, hogy az (m^) sínt előre tótjuk, az (m|) sínt pedig egyidejűleg hátra mozgatjuk. A két sín mozgatását ek­kor is a velük kapcsolt emelők és az exczen­terkorongok végzik. Mikor a beszúrás megtörtént, az (mj) hosszanti sín a,z (n2) tűket az épen említett (m^) sínnel együtt annyira előre tolja, hogy a fonalak anélkül, hogy meglazulhatnának, a fogközökből kiléphetnek. Ennek következ­ében az összes az (n2) tűk között levő fo­nalak szabadokká válnak, oldalirányban el­tolódnak és pontosan oly helyzetbe jutnak, amely az (n2) tűk között elfoglalt helyze­tüknek megfelel, azután pedig az (mj) sín és vele az (n2) tűk és az (m^) és (mf) sínek is a kezdeti állásába tér vissza, a közöttük levő fonalak a szemben fekvő fogközökbe lépnek és mindaddig eme helyzetben ma­radnak, mig azokat az (m|) sín eine hely­zetből újból el nem tolja. Amint a középszánból jövő fonalak ismét az (m) ponton átmenő és a bordákra merő­leges függélyes síkba esnek, az (nl) tűk eme fonalak közé beszúrnak. Eme helyzet­nél a szánok alsó végeikkel közvetlenül a fonálvezető lemezek furatai mellett és fölött állanak és így az ezeken átmenő vezető fo­nalakat függélyesen fölfelé viszik, úgy hogy ezeket a közéjük beszúró (nl) tűk helyesen és biztosan megfogják. (A szánoknak ez a helyzete a szánok függélyes vagy emelő helyzete.) Mikor az (nl) tűk a jelzett fonalak közé beléptek, a két fonalat az (m) pontig föl­emelik és így a kellő helyre viszik. Mielőtt ez megtörténnék, az (n2) tűk a hátsó bor­dába belépő számok fonalait az (m§) sín fog­közeiben a kellő helyzetbe beállították. Most már az (n3) tűk közvetlenül az (m|) sín fölött szúrnak a kellő helyzetbe jutott fo­nalak közé és azokat a minta által megkö­vetelt magasságig fölemelik. Az (n3) tűk mindegyikét külön-külön és az ugyanebbe a csoportba tartozó többi tűtől függetlenül tötszőleges időpontban tetszőleges magas­ságig lehet fölemelni és tetszőleges ideig fölemelve tartani. Ezek a tűk az (E) veze­tékekben függélyes síkban föl és lefelé és előre és hátrafelé mozoghatnak. Az (E) ve­zetékek ennek megfelelően párhuzamosan egymás mellé állított és ónba beöntött la-

Next

/
Thumbnails
Contents