27210. lajstromszámú szabadalom • Csipkeverőgép

— 10 -A jelzett (mj), illetve (mj) hosszanti sínek fix tengelyekre lazán fölhúzott kétkarú emelők egyik karjával vannak összekötve, az emelők másik karjaira pedig görgök vannak ágyazva, melyek megfelelő exczenterkorongokkal működnek együtt, úgy hogy az exczenterkorongok az emelőket elforgatják és ennek megfelelően a síneket az (m) ponthoz közelítik, illetve ettől távolítják. Az (n2) tűk a munka kezdetén valamivel hátrább állanak, mint az 1 ábrán. Amint a szánok a középállásból a hátsó állásba mozognak, az (n2) tűk előretolódnak és közvetlenül a szán fölött a szán fonalak közé szúrnak (1. ábra). Az (n2) tűk vékony lamellák, melyek hátsó végeiken ónba vannak öntve, miért is a fonál két ily tű között átvezethető. A tűk fölött az (m|) hosszanti sín fekszik ezen pedig az (m|) hosszanti sín, mely mellső élén kis fogakkal van ellátva. A 10 mm.-re eső fogak száma megegyezik a 10 mm.-re eső bordahasítékok számával. Eme fogak közeiben a közép- és hátsóbordábanlevő szánok fonalai foglalnak helyet, még pedig oly helyzetben, amily helyzetet eme szánok az illető bordában elfoglalnak, úgy hogy a fonalak oldalirányban ki nem térhetnek. Ama számok fonalai, melyek a mellső bordából a középbordába és innen a hátsó bordába jutnak, a szánnak a mellső bordába való belépésénél az (m|) sín ama fogközébe fogódzanak be, mely ama bordahasíték fölött áll, amelybe a szán belép. Mikor a szán a hátsó bordába átjutott, ez és vele együtt az (m|) sín és (n2) tűk is eltolódnak, minek következtében a szán fonalak az (n2) tűk között és az (m|) sín fogközeiben különböző függélyes síkokban fekszenek. Hogy azonban az (n3) tűk a jelzett fonalak közé helyesen befogódzanak, eme síkoknak egybe kell esniök, miért is a fonalakat a [jelzett fogközökből ki kell emelni, és azokba kell átvinni, melyek a fonalaknak az (n2) tűk között elfoglalt helyzetének felelnek meg; ez oly módou történik, hogy az (m^) sínt előre tótjuk, az (m|) sínt pedig egyidejűleg hátra mozgatjuk. A két sín mozgatását ekkor is a velük kapcsolt emelők és az exczenterkorongok végzik. Mikor a beszúrás megtörtént, az (mj) hosszanti sín a,z (n2) tűket az épen említett (m^) sínnel együtt annyira előre tolja, hogy a fonalak anélkül, hogy meglazulhatnának, a fogközökből kiléphetnek. Ennek következében az összes az (n2) tűk között levő fonalak szabadokká válnak, oldalirányban eltolódnak és pontosan oly helyzetbe jutnak, amely az (n2) tűk között elfoglalt helyzetüknek megfelel, azután pedig az (mj) sín és vele az (n2) tűk és az (m^) és (mf) sínek is a kezdeti állásába tér vissza, a közöttük levő fonalak a szemben fekvő fogközökbe lépnek és mindaddig eme helyzetben maradnak, mig azokat az (m|) sín eine helyzetből újból el nem tolja. Amint a középszánból jövő fonalak ismét az (m) ponton átmenő és a bordákra merőleges függélyes síkba esnek, az (nl) tűk eme fonalak közé beszúrnak. Eme helyzetnél a szánok alsó végeikkel közvetlenül a fonálvezető lemezek furatai mellett és fölött állanak és így az ezeken átmenő vezető fonalakat függélyesen fölfelé viszik, úgy hogy ezeket a közéjük beszúró (nl) tűk helyesen és biztosan megfogják. (A szánoknak ez a helyzete a szánok függélyes vagy emelő helyzete.) Mikor az (nl) tűk a jelzett fonalak közé beléptek, a két fonalat az (m) pontig fölemelik és így a kellő helyre viszik. Mielőtt ez megtörténnék, az (n2) tűk a hátsó bordába belépő számok fonalait az (m§) sín fogközeiben a kellő helyzetbe beállították. Most már az (n3) tűk közvetlenül az (m|) sín fölött szúrnak a kellő helyzetbe jutott fonalak közé és azokat a minta által megkövetelt magasságig fölemelik. Az (n3) tűk mindegyikét külön-külön és az ugyanebbe a csoportba tartozó többi tűtől függetlenül tötszőleges időpontban tetszőleges magasságig lehet fölemelni és tetszőleges ideig fölemelve tartani. Ezek a tűk az (E) vezetékekben függélyes síkban föl és lefelé és előre és hátrafelé mozoghatnak. Az (E) vezetékek ennek megfelelően párhuzamosan egymás mellé állított és ónba beöntött la-