27188. lajstromszámú szabadalom • Eljárás czukornak szabadlevegőn, hűtés útján tetszőleges szirupokból való kivonására és hirtelen kikristályosítására
— 3 — kezd. A víz bevezetése az a fontos művelet, mely a czukor kiválását, a kristályok képződését, ezek nagyságát és a termelési hányadot megszabja. Az eredmény több tényezőtől függ, ezek: 1. ama hőmérséklet, melynél a szirupot konczentráljuk, 2. a szirup túltelítettségének foka. 3. a hűtés időtartama, 4. ama hőmérséklet, melyig a szirupot lehűtjük. A legnagyobb kristályokat akkor állítjuk elő, mikor a szabad levegőn az adott hőfoknál telített szirupot annyi czukkorral telítjük túl, amennyivel csak lehet, a hűtővizet pedig lassan vezetjük át az üst kettős falain. A kristályok képződése és növekedése a hőmérőn leolvasható lehűlésnek megfelelően történik, a termelési hányad pedig egyrészt attól függ, menyi a szabad levegőn telített szirup víztartalma és hogy mely hőmérsékletig hűtjük le a szirupot. A hőmérő adatainak megfigyelése arról is számot ad, hogy mekkora a kristályos tömeg sűrűsége abban a pilanatban, melyben azt a czentrifugákba vezetjük. Ugyanis [ az én eljárásomnál épen az ellenkezője j történik annak, ami a légüres üstökben vég- j zett főzésnél megy végbe, hol a besűrítés ' a víz elpárolgásának a következménye, míg | az én eljárásomnál a kristályos tömeg sűrű- j ségét a lehűtés és keverés következtében ! ° i képződő szemcsék leválása idézi elő; ezért j fontos és nélkülözhetlen az eljárás végén j a hőmérő adatainak ismerete. Ha pl. a lehűtést 60° C.-ig vezetjük, és ekkor a keverés folytatása közben a hideg 1 víz beáramlását megszakítjuk, akkor a kiváló ' kristályok s. áma nem fog többé növekedni. | hanem csak a kristályok fognak nagyob- j bodni. Gyarmatokban, bizonyos tengeren túli ! államokban, Ázsiában, Amerikában, Ausztrá- ! liában vannak oly czukorgyárak, melyeknek légüres besúrítői nincsenek, tehát szem- j esés ezukrot nem is állítanak elő. Az ilyen gyárakban megelégszenek avval, hogy a czukorleveket n}-itott edényekben a fonalpróbáig besűrítik, kádakban néhány napig | vagy hétig kristályosítják, és végül czentrifugálják, minek következtében tisztátalan, roszszúl kristályosodott ezukrot állítanak elő. Az én új eljárásom eme gyáraknak nagy segítség, minthogy lehetővé teszi, hogy a hőmérő által meghatározott fokig telített szirupból, melyet túltelítünk azután a kristályosodás megindítása czéljából lehűtünkés fölkeverünk, ép oly tiszta és fehér ezukrot állítsanak elő, mint a légüres besűrítőkben ; a különbség csak az, hogy ennél az eljárásnál a szemcseképződést a hűtő víz indítja meg, miga légüres besűritőknél erre a czélra a fűtőgőz úgyszintén a légritkítót hajtó gép üzemi gőze szolgál. A föntebb jelzett különbség igen érezhetővé válik a költség tekintetében, minthogy az eljárásnál sok tüzelőt és időt takarítunk meg, ezenkívül az első leveket is kedvező termelési hányaddal dolgozzuk föl, tekintve azt, hogy a czukor elvonását tetszőleges messze lehet venni, a szirupban csak kevés víz marad hátra, az előállított czukor pedig tiszta, fehér és jól kristályosodott. A második, vagyis a czentrifugából jövő levek feldolgozása: a) répaezukorgyárakban a következő módon történik. A második leveket, amint azok a czentrifugákat elhagyják, az üzembe vissza vezetjük, vagyis újból a hármas vagy többszörös hatású besűritőkbe vezetjük, hogy a besürités után szabad levegőn a fentebb jelzett hőmérsékletig fölhevítsük, mindaddig, mig az analízis túlságosan sok nemezukrot nem jelez. Ekkor a leveket ugyanoly kezelésnek vetjük alá, mint az első leveket, avval a különbséggel, hogy annál magasabb hőmérsékletig hevítjük azokat föl, minél több nemezukrot tartalmaznak. Lehetne eme második leveket közvetlenül is földolgozni, mikor azokat époly módon kezeljük, m; nt az első leveket. b) nádezukorgyárakban az eljárás némileg más. Ugyanis a föntebb jelzett országokban fogyasztási czélokra oly ezukrot állítanak elő a második levekkel, me'y a nád