27174. lajstromszámú szabadalom • Betétdarab kiolvadó biztosítékokhoz és izzólámpákhoz, ezeknek föl nem cserélhetővé tételére

Megjelent 1903. évi május Iió 22-én. MAGY. gÉ| ÜIR, SZABADALMI jg|a HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 27174. szám. VII/g. OSZTÁLY. Betétdarab kiolvadó biztosítékokhoz és izzólámpákhoz ezeknek föl nem cserélhetővé tételére. SIEMENS ÉS HALSKE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CZÉG BERLINBEN, BÉCSBEN ÉS BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 október hó 23-ika. Az elektromos hálózatoknál leginkább alkalmaztatni szokott kiolvadó biztosítékokat, az Edison-féle biztosító dugókat akként szokás az ellen, hogy azokat más, nem a megfelelő b'ztosíték talapzatban helyezzük el biztosítani, hogy bizonyos méreteiket tengelyirányban így például a középső kontaktuscsapok >sszáit különbözőkké tesszük. Ily úton azon.. in lehetetlen finomabb fokozatot létesíteni, minthogy gyártási okok kizárják eme méretek pontos betartását. Ezért többféle kísérletet tettek arra, hogy a föl nem cserélhetőséget ne a tengelyirányú, hanem a sugárirányú méretek módosításával biztosítsák, például a középső kontaktuscsap átmérőjét vették különböző dugóknál különbözőre. Az ily biztosítódugóknál azonban a kontaktuscsapnak megfelelő és a föl nem cserélhetőséget biztosító tagnak áramot vezetnie nem szabad, mert ellenkező esetben a talapzat két kontaktusa között a meg nem felelő biztosíték is létesíthetne összeköttetést. Ezért ezt az elemet szigetelőanyagból szokás készíteni, amennyiben a például porczellánból készült talapzatban magában képeztük ki a fölcserélést kizáró tagot. Finomabb fokozatok azonban ily módon sem létesíthetők, minthogy a használt anyag nem engedi meg a pontos alakítást. A következőkben leírt új elrendezéssel ezt a hátrányt elkerültük, amennyiben a föl nem cserélhetőséget biztosító tagot fémből készítjük, egyben pedig arra is figyelemmel vagyunk, hogy egy és ugyanazt a talapzatot a megfelelő betétdarab elhelyezésével utólag bármely meghatározott biztosíték használatára tegyük csak alkalmassá, a betétdarabot pedig a biztosíték használati módjának megfelelően vagy akként erősítjük meg a talapzatban, hogy azt könnyen ki lehessen váltani, vagy akként, hogy a kiváltás csak nehezen és külön szerszám használatával legyen végezhető. Az 1. ábrán a szokásos alakú, csavarmenetes (g) résszel és (z) kontlBctuscsapokkal bíró (s) biztosítódugó látható, melynek kontaktuscsapjai az (s) talapzat megfelelő és a vezetékkel kapcsolt (cl c2) kontaktusdarabjaihoz csatlakoznak. A 2. ábra a talapzat fölülnézete a dugó eltávolítása után, a 3. ábra a talapzat alulnézete, míg a 4. ábra annak metszete. A talapzat üregének alsó (h) része oly tágas, hogy abba a legvastagabb kontaktuscsappal bíró dugót is el-