27172. lajstromszámú szabadalom • Áramkapcsoló elektromos üzemű hajtóműveknek távol fekvő helyről történő vezérlésére

- i -hasíték beállításával nem más hajtó művet kapcsolunk be, hogy más irányú mozgást létesítsünk, hanem mindig ugyanoly irányú mozgást idézünk elő, oly módon, hogy ugyanaz a hajtómű előbb vagy később áll meg, míg a találmány szerint valamely pár­huzamos hasíték beállítása egy bizonyos hajtómű bekapcsolását, tehát a teher bizo­nyos irányú mozgását idézi elő. Ezért a jelzett két esetben ugyanaz a berendezés különböző szerkezetek működtetésére, vagyis más műszaki hatás előidézésére szolgál. A szóban levő berendezés másik kiviteli alakja és a találmány tárgya között az a különbség, hogy a kapcsolóemelőnek a két párhuzamos hasíték egyikére vagy másikára történő beállítása a mótor forgásirányát szabja meg, míg a párhuzamos hasítékok­ban történő eltolása csupán csak a sebesség változását, továbbá a mótor fékezését idézi elő. A találmány szerint a párhuzamos hasí­ték beállítása a teher mozgásirányát a mótor forgásirányától függetlenül szabja meg, ha pedig a kapcsolóemelőt az egyik párhuza­mos hasítékban eltoljuk, evvel a mótor se­bességét változtathatjuk meg, még pedig az egy irányban forgó mótor sebességét a maxi­mális sebességtől zérusig és zérustól a másik irányban a maximális sebességig változtat­hatjuk. A vezetőrészben kiképezett több ha­síték ennél az elrendezésnél más részeket indít mozgásnak és ennek megfelelően más hatást idéz elő, mint az ismert beren­dezésnél. A csatolt rajzon egy ily áramkapcsoló két kiviteli alakja látható. Az 1. és 2. ábrán látható kiviteli alaknál az (1) kapcsolóemelő hosszanti irányban el­tolható (2) tengelyre van ékelve és közép­állásában, melynél a kötések és motorok áram alatt nem állanak, a (3) kereszthasíték­ban eltolható, úgy hogy az emelőt tetszé­sünk szerint a (7) vezetőrész egyik vagy másik (4., 5., 6) párhuzamos hasitékára ál­líthassuk be. (Lásd a 2. ábrát is, mely a vezető­rész és a kapcsolóhenger lefejtését tünteti föl.) Az 1. ábrán jobboldalt levő (8) kapcsoló­henger, mely úgy a (2) tengely eltolódásá­ban, mint ennek forgásában részt vesz, két (9) és (10) kontaktusdarabsorral van még­rakva, melyek annak megfelelően, hogy az (1) kapcsolóemelő melyik párhuzamos hasí­tékra van beállítva, a (8) kapcsolóhenger forgásánál az egyik (11), (12) vagy (13) kefe­párral érintkeznek. Eme kefepárok egyik keféjétől a hajtómű egyes tengelykötései­hez mennek a vezetékek, míg a másik kefe a vezetékhálózattal van kapcsolatban. Amásik (14) kapcsolóhenger csupán a tengely for­gásában vesz részt, hosszanti eltolódásában ellenben nem. úgy hogy eme henger (15 15 ós 16 16) kontaktuspárjai a kapcsoló emelőnek az egyik párhuzamos hasítékban történő eltolásánál a (17 17 és 18 18) kefe­párokra fekszenek és így a motornak egy vagy más irányú forgását idézik elő. A 3. és 4. ábrán látható kiviteli alak az előbb leírttól annyiban tér el, hogy az (1) kapcsolóemelő nincs egy eltolható tengelyre ékelve, hanem egy el nem tolható (19) ten­gellyel csuklósan van összekötve. A mág­neses kötések bekapcsolására szolgáló kap­csolóhenger helyett a (19) tengelyen eltol­ható és a kapcsolóemelőről a (21) hajtórúd útján mozgatható (20) exczenter van alkal­mazva, mely7 a kés módjára nyitható és zárható (22 22) áramzárókra hat. A mótor kapcsolóhengerét az ismeretes, köralakú (23) sínpályákon mozgó kefeemelő helyettesíti. Természetes, hogy föntebb a számos le­hetséges kiviteli alak közül kettőt csak példa­képen irtunk le. Lényeges a találmány szem­pontjából csak az, hogy a vezéremelő oly vezetőrészben mozog, melynek több párhu­zamos hasítéka és egy kereszthasítéka van és melynél a tengelykötések és a mótor be­kapcsolása csakis akkor megy végbe, mikor az emelőt az egyik párhuzamos hasítékban előre vagy hátra fölé eltoljuk. SZABADALMI IGÉNY. Áramkapcsoló a 19285. számú törzsszaba­dalomból ismeretessé vált vagy ezekhez hasonló, elektromos üzemű hajtóművek­nek távolfekvő helyről történő vezér­lésére, jellemezve egy kapcsolóemelő által, mely egy ismeretes, több párhuzá-

Next

/
Thumbnails
Contents