27094. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos energia fejlesztésére

- á — fejlesztőre zavarólag hatnának, a vezetékek pontencziáját önműködően föntartják. Az j ilyen áramfejlesztés és elosztás megsziin- j teti az energia átalakítására szolgáló szer- j kezeteknek, mint pL motoroknak és nyitott j mágneskörű transzformátoroknak zavaró hatásait, melyek a közönséges rendszereknél igen hátrányosan érezhetők. Jelen találmány egy váltakozó áramnak egy másik váltakozó áramra gyakorolt indukáló hatásán alapul, hol az egyik a primér, a másik pedig a szekundér áramot képezi. Ha ezen két áramkör alkalmasan van elhelyezve, akkor a szekundér áram, ha pozitív késése van, visszahat a primér áramra s annak erősségét a mágnesfolyam föntartására szükséges mértékig növeli, ha pedig a szekundér áram késése negatív, ezen áram oly módon fog a primér áramra visszahatni, hogy annak erőssége a mágnesfolyam föntartására szükséges értékig csökkenjen. Jelen találmánynál az elkéső vagy előresiető áramokat a fegyverzetáramok képezik, melyek a váltakazó áramot szállító s a mező gerjesztésére szolgáló áramkörökre gyakorolnak hatást. A mező gerjesztésére szolgáló tekercsek ellenállása igen alacsony, úgy hogy a gerjesztő tekercsek sarkain alkalmazott elektromos erők és a tekercsekben föllépő ellenelektromótoros erők lényegileg mindenkor egyenlők s az áramerősségnek a gerjesztő áramkörökben való változásait csakis a fegyverzetáramok visszahatását szabályozza. A mellékelt rajzlapokon a találmány tárgyát képező berendezés van bemutatva és pedig az 1. ábrán az áramfejlesztő homloknézete, a 2. ábrán ugyanannak oldalnézete az áramkörben kapcsolt különféle áramfogyasztó szerkezetekkel együtt látható, míg 3—7. ábrák vázlatos rajzok. Az (A) áramfejlesztő (B) fegyverzetének (b) indukált tekercsei oly csekély ellenállással birnak, hogy teljes megterhelés alkalmával az ellenállás csökkenése, normális körülmények között gyakorlatilag mindig elhanyagolható. A (C) térmágnesek (c, cl) tekercseit egy lényegileg állandó feszültségű többfázisú kis (D) gerjesztő többfázisú váltakozó árammal táplálja. A (c, cl) tekercsek oly módon vannak elrendezve, hogy a többfázisú gerjesztőgép árama a (C) mágnesekben forgó mágnessarkokat vagy erőtereket létesít, melyek a fegyverzet (b) tekercseit metszik. Ezen (c, cl) tekercsek oly csekély ellenállással birnak, hogy normális működésnél az alkalmazott és az ellen-elektromótoros erők gyakorlatilag mindig egyenlők. Ha azt akarjuk, hogy az (A) áramfejlesztő frekvencziája pl. másodperczenként 60 váltakozást tegyen ki, a (D) gerjesztő frekvencziáját jóval alacsonyabbra vesszük, úgy hogy pl. az csak 4 váltakozással birjon másodperczenként, amikor a keletkező mágneses mező másodperczenként négy fordulatot fog tenni. Az áramfejlesztő (E) tengelyét oly módon hozzuk forgásba, hogy a (C) térmágnesek állandó sebességgel és pedig mp.-ként 60 - 4, 56 fordulatszámmal járjanak, amikor is a létesített mágnestér 60 fordulatot tesz mp.ként, mely fordulatszámot részint a (C) térmágneseknek a (B) fegyverzethez képest való tényleges mechanikai elmozdulása, részint pedig a mágnessarkok és térmágnesek relatív mozgása idézi elő. A térmágnesek áramköreinek s a gerjesztő áramkörnek ellenállásai a föntebbiek szerint csekélyek lévén, nem hatnak zavarólag a bennük keringő, a váltakozó áramokra, hanem lehetővé teszik, hogy a mező indukeziója által szabályozhatók s a fegyverzetáramok visszahatása által módosíthatók legyenek. A térmágnesáramok önindukcziójának azok ellenállásához képest mindenkor magasnak kell lennie. A fegyverzettekercsek és térmágnes-tekercsek kölcsönös indukeziójának, oly magasnak kell lennie, hogy a fegy verzetáramok a térmágnes áramainak indukczióját pontosan szabályozzák, a mi az által érhető el, hogy a fegyverzet tekercseit a térmágnesek tekercseihez oly közel rendezzük el, a mennyire csak lehet s ezen czélból a térmágneseketa föltüntetett módon szerkesztjük, vagyis a tekercseket azok