27087. lajstromszámú szabadalom • Újítás elektromos vasúti fékeken

Megjelent 1903. évi május li« 5-én. MAGY. KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 27087. szám. V/a/2. OSZTÁLY. Újítások elektromos vasúti fékeken ZIPERNOVSZKY FEBENCZ TISZTVISELŐ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 márczius hó 22-ike. Jelen találmány tárgyát elektromos vas­úti fékeken eszközölt újítások képezik, melyek egyrészt a fékszerkezet működte­tésére, másrészt pedig a vezeték állandó ellenőrzésére szolgálnak. A találmány tár­gyát képező újítások elektromos és gőz­üzemű vasutak fékein egyaránt alkalmaz­hatók. A találmány tárgyát képező újítások a mellékelt rajz kapcsán vannak leírva, melyen 1., 2., 3. és 4. ábra főképen az ellenőrző berendezést föltüntető kapcsolási szkémák, 5. és 6. ábra a fékező emelő szerkezete, míg 7. ábra a fékezést létesítő távolraható elektromágnes egy példaképeid foganatosí­tási alakját tünteti föl. Az utóbbi időben ugyanis sok kísérlet tótett arra nézve, hogy a szolenoidokat helyettesítő nagy távolságba működő és igen erős elektromágneseket sikerüljön szer­keszteni, melyek a szolé noidok előnyeit egyesítik az elektromágnesekkel elérhető nagy vonzó erővel. Erre vonatkozólag szá­mos megoldást sikerült találni, mely szer­kezeteket «távolraható elektromágnesek)) név alatt foglaljuk össze. Ezen távolraható elektromágnesek jellemző sajátossága abban áll, hogy a fegyverzet a mágnessarkok fe­lületével párhuzamosan mozog, míg a kö­zönséges elektromágneseknél ezen mozgás többé-kevésbbé merőleges a sarkfölületekre. Az ilyen távolraható elektromágnes egy példaképem foganatosítási alakját a 7. ábra tünteti föl. Ennél az (1) elektromágnes-teker­cselések a köpenyszerű (2) mag belsejében vannak elrendezve, míg a (4) fegyverzet, szo­lenoidok magjához hasonlóan, a tekercs és köpenyszerű mag belsejében képződött csatornában mozog. Az igy szerkesztett elektromágnesek a fegyverzet igen nagy elmozdulásait teszik lehetővé, úgy hogy közvetlenül hathatnak a féktuskókat moz­gató emelőszerkezetre. Az elektromos fékberendezéseknél továbbá igen nagy fontossággal bir azon körülmény, hogy a berendezés üzemképességéről a vonatvezető bármely pillanatban meggyő­ződhessék ill. hogy föllépő üzemzavar, pl. a fékvezetékben föllépő rövidzár vagy sza­kadás azonnal a vonatvezető tudomására jusson. Ezen czélból a fékvezetéket állandóan gyenge áram alatt tartjuk, melyet előnyö­sen valamely néhány elemből álló telepből veszünk és a fékberendezést működtető áramforrástól számított utolsó fékező elektro­mágnes után az állandóan keringő áram

Next

/
Thumbnails
Contents