27083. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés fénytelen kisütéseknek ozonizáló készülékekben való elősegítésére

Megjelent 1903. évi május li« 7-én. MAGY. g|gt K1R. SZABADALMI ISm HIVATAL Elrendezés fénytelen kisütéseknek ozonizáló készülékekben való eló'segítésére. OZON-MAATSCHAPPIJ SYSTEEM A. VOSMAEB CZÉG AMSTEBDAMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 máiczius hó 26 ika. A jelen találmány tárgyát elrendezés képezi fénytelen kisütéseknek ozonizáló készülékekben való keletkezésének elősegítésére, a hol is az áramkörök vagy elektromos összeköttetések akként vannak elrendezve, hogy elektromos fényívek és szikrák ne keletkezhessenek. Az ozonizáló készülékekben az elektromos kisütéseknek elektromos kisugárzás, vagyis fénytelen kisütés alakjában kell végbemenniök, mely azonban az eddigi készülékekben mindig igen gyakori szikrázással, tehát nagyobb intenzitású kisütéssel és elektromos fény ívvel, tehát még nagyobb intenzitású kisütéssel párosul. A szikrázás, ha nem is járul hozzá az ozon fejlesztéséhez, általában nem mondható károsnak, hacsak igen nagy mérvben nem lép föl. Ellenben az elektromos fényívek tökéletesen elfojtandók, mivel azok elégetik az elektródákat és keletkezésük után állandóan megmaradni igyekszenek. Eddig ezen hátrányok kiküszöbölésére különböző segédeszközöket ajánlottak. Nevezetesen javaslatba hozták, hogy az ozonizáló készülékek elektródái között dielektrikus testeket rendezzük el, hogy ezek helyett a transzformátor szekundér-áramkörébe egy kondenzátort iktassunk be párhuzamosan. A tapasztalat már most azt mutatta, hogy ha egy kondenzátort a transzformátor szekundér - áramkörébe párhuzamosan kapcsolunk be, akkor az elektromos fényívek teljesen elfojtatnak ugyan, de azért-a fénytelen kisütés mellett gyakran kisebbnagyobb számban szikrák is lépnek föl, melyek rövid idő alatt egymásra következve, komoly bajt okozhatnak. A kondenzátor ezen hatásait tanulmányozva, azt találjuk, hogy a kondenzátor alkalmazásánál az effektív szekundérfeszültség sokkal nagyobb, mint kondenzátor nélkül, mint a milyet tehát csupán a transzformátor primér- és szekunder-tekercselése révén nyerhetünk, a mikor is a nagyobbodás foka azon viszonytól függ, mely a párhuzamosan kapcsolt kondenzátorba áramló áram és az ozonizáló készülékbe áramló áram között van. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy a kondenzátor alkalmazásától eredő két tünemény (a szekundéráram feszültségének nagyobbítása és az elektromos fényívek elfojtása) szorosan összefügg egymással és hogy ezenkívül az ozonizáló készülékben föllépő szikrák annál inkább kevesbednek,