27067. lajstromszámú szabadalom • Berendezés akkumulátorok ólomlemezeinek öntésére
2 — vízszintes cső fala ama részen, hol a cső kiszélesedik, a lehűlés gyorsítása czéljából vékonyabb, mint a cső egyéb részein. A szivattyú henger űrtartalma a forma űrtartalmánál jóval nagyobb. A leirt berendezés, minthogy segélyével cm2 -enként könnyen lehet lökésszerűen 20—200 kg. nyomást gyakorolni az ólomra, lehetővé teszi, hogy az ólmot olvadási hőmérsékleténél alig magasabb hőmérsékletnél oly gyorsan hajtsuk a formába, hogy abban teljesen homogén lemez keletkezzék. A nagy nyomás és alacsony hőmérséklet együttes hatása abban nyilvánul, hogy a lemez szerkezete rendkívül tömörré és amorffá válik, tehát a kitűzött czélnak tökéletesen megfelelővé lesz. Ezenkívül az öntés gyakorlati szempontból a levegő kizárása mellett történik és az olvasztóüstből a formába oxid át nem juthat. A lemezek egyenletes, tömör szerkezete miatt azok formálása lassan és a lemez minden részében egyenletesen megy végbe, minek következtében a lemezek maguk is igen tartósakká válnak. Minthogy üregek nem képződnek, a ^nyomás hatása alatt pedig az ólom a forma falához szorosan hozzásimul, a lemezeken a bordák és hornyok jóval sűrűbben lehetnek elhelyezve, mint eddig, tehát a lemez fölülete is nagyobb lehet, mint eddig. Végtil az előállítás is kevesebb munkát okoz és az előállított gyártmány minősége sem függ az öntő ügyességétől, hanem ha a berendezést egyszer helyesen beállítottuk, tetszőleges számú le mezt teljesen azonos jó minőségben lehet gyártani. A csatolt rajzon a berendezés egy kiviteli alakja az 1. és 2. ábrán két egymásra merőleges sík szerint vett metszetben látható, a többi ábra részletrajz. (1) a megolvadt (2) ólmot tartalmazó üst vagy tégely, mely a rajzon nem ábrázolt tüzelés fölött van beépítve, (3) a tégelyben álló szivattyú hengere, melynek fenekétől a (4) emelkedő cső indul ki, ez a fölső végén vízszintes sikba van lehajlítva és torkolatánál például csavarmenetek segélyével az ugyancsak vízszintesen fekvő (5) csővel van összekötve, melynek átmérője az emelkedő eső átmérőjénél kisebb és mely a fal megvékonyodott (5x) szakaszától az előre kúposán kiöblösödő (6) torkolatba megy át. Eme torkolatra a (7) forma megfelelő (8) nyílása van fölhúzva (1. ábra), úgy hogy a torkolatra szorított forma a torkolatra tömítve ráfekszik. A rajzon föltételeztük, hogy a torkolat a forma fölső részéhez csatlakozik, bár csatlakozhatnék ennek alsó vagy középső részéhez is. A szivattyú (9) dugattyúját a függélyes (10) rúd köti össze a (12) nyomóhenger (11) dugattyújával, mely henger alul nyitva van, fölül pedig a (13) háromfuratú csapon ennek beállításának megfelelően a (meg nem rajzolt) légtartálylyal vagy gőzkazánnal, illetőleg a külső levegővel hozható kapcsolatba. A (9) és (11) dugattyúk átmérőjét akként szabjuk meg, hogy a megfelelő nyomást lehetőleg kevés sűrített levegő vagy gőz fölhasználásával létesíthessük. A két dugattyút összekötő (10) rúd alsó végének vékonyabb (14) részével a (3) dugattyú (15) furatába fogódzik. Ez a furat fölső részén kúpalakú, azután hengeres alakba megy át és alul ismét kiszélesedik ; a furat hengeres része és kiöblösödése a tengelylyel párhuzamos (15x) hornyokkal van ellátva. A furat tölcsérszerű része alul a megfelelően alakított (17) rész (16) fészkét képezi. Mikor a (11) dugattyú fölemelkedik, (17) rész a (16) fészekről leemelkedik és a tégelyből a tölcséralakú furaton, valamint ennek hengeres megnyújtásában levő hornyokon ólom folyik a hengerbe, a (10) rúd fölemelkedésénél pedig a (18) kivastagodásával a (9) dugattyúval jön érintkezésbe és ezt fölemeli. Mikor a (11) dugattyú lefelé mozog, a rúd a (16) fészekre fekszik és a dugattyút lenyomja. A két dugattyú fölfelé mozgását a megrajzolt kiviteli alaknál a súlylyal terhelt (19) kéziemelővel indítjuk meg, melyen a (10) rúd és (20) láncz segélyével van fölfüggesztve. Ha kívánatos, a berendezés akként is szerkeszthető, hogy a gőzt vagy sűrített levegőt vezetjük a dugattyú alá ennek fölemelése czéljából. Hogy a dugatty a fölemelt helyzetben
