27063. lajstromszámú szabadalom • Hordozható ívlámpa egyenáram és váltakozó áram számára

egymással párhuzamos vagy egymáshoz kis szög alatt hajló szenet használunk, melyek egy, a fényívet körülvevő lámpaharangot hordó, függélyes csőben vannak elrendezve. Ezen lámpa különösen áramintenzitásra és fényerősségre szolgál. A szeneknek ily módon való elrendezése magában véve nem új, mert az .lablochkoff, Weston és több más föltaláló útján már ismeretessé vált. Ezen elrendezésnél azonban a szenek helytállóak és a fénypont a szenek elégésének mérvében sülyed. Azonkívül az ily rendszerű régi lámpáknál a fény igen rosszul használtatott ki, mert az legnagyobbrészt fölfelé ment; végűi ott a fényív változhatlan hosszra volt beállítva és a szenek általában egy ásványi lemezzel egymástól elkülönítve voltak. A jelen találmány szerinti lámpánál ily elkülönítő lemez nincs, a fénypont egy, a szenek megemelésére szolgáló szerkezet által állandóan ugyanazon magasságban tartatik, ami lehetővé teszi, hogy a fényívet egy vakítóan fehér anyaggal borított rereflektor vagy ekonomizer alá helyezzük, mely a fényívet forró atmoszférában tartja és a fényt lefelé sugároztatja, ugyanúgy, mint az előbb leírt kiviteli alaknál. Mineralizált szenek alkalmazása által egy relatíve rendkívül sugárzó és igen hosszú fényívet kapunk. Végül a fényívet az áramintenzitás mérve szerint meghosszabbithatjuk, vagy megrövidíthetjük, ami a fény kialvását megakadályozza és lehetővé teszi, hogy több lámpát könnyen sorba kapcsoljunk anélkül, hogy az áramkörbe ellenállásokat beiktatnunk kellene, a mint azt a régi Jablochkoff-féle lámpák megkövetel:k. A mellékelt rajzon, az 1. ábra az egyik kiviteli alaknak függélyes metszete, a hol is a lámpa teljes szerkezete van bemutatva, a 2. ábra ugyancsak függélyes metszete e lámpának, de az előbbi metszet síkjára merőleges síkban. Ezen ábrákban (1) egy fémből vagy más anyagból való cső, melyben a széntartók vannak elhelyezve, (2) az alsó széntartó, melyben a hossztengelyével párhuzamos hasítékban vezetődő (21) peczek segélyével a (11) láuczhoz erősített (20) tolóka mozog; (3) a lámpa talapzata, mely az alsó szén fölfelé való mozgatására szolgáló szerkezetet tartalmazza; (4) egy szigetelő sisak, mely kívül zománczozva van és az (1) cső fölső részét elzárja; a széntartó átbocsátására azonban e sisakban fölül nyílás van; (5) a harang; (8) az elégési tért körülvevő, fémből vagy tűzálló anyagból készült ernyő, melynek alsó fölülete esetleg még jobb tűzálló anyaggal is be lehet vonva; (3) egy széntömb, mely a másik sarkot képezi. Ezen tömböt, miként a 3. ábrából látható, egy egész egyszerű vastag lemezre lehet redukálni, melyet vagy szénből, vagy más vezető, nem nagyon oxydálódó anyagból lehet készíteni; (9) a harang burája vagy födele, mely fémből vagy más anyagból készül és a gázok el vezetéséreés levegő bebocsátására (29) nyílásokkal van ellátva; (10) a gőzök kondenzálódásának előmozdítására szolgáló szerkezet, mely tetszőleges alakkal bírhat; (11) egy láncz, mely az alsó szénnek a (2) csőben való megemelésére szolgál; (12) és (13) az e láncz vezetésére szolgáló csigák; (14) egy, a rajzban föl nem tüntetett, óraszerkezet által hajtott korong, mely a (11) lánczot hajtja. Ezen (14) korong azonkívül egy, a rajzban szintén föl nem tüntetett fogaskerékszerkezetet is hajt; (15) az óraszerkezet egy mozgó része, mely egy csillagalakú kerékkel vagy fékkel van ellátva; (16) egy ütközővel vagy megakasztó nyelvvel ellátott horizontális rész, mely a vele szilárdan összekötött (2) csövet is hordja; (17) egy elektromágnesnek fegyverzete (2. ábra), mely a (16) részre van fölfüggesztve; (18) egy elektromágnes, melyen a főáram halad át és mely a (17) fegyverzetet magához vonzza; (19) egy, az elektromágnes ellenében ható rúgó, mely a (17) fegyverzetet, a (16) részt és a (2) csövet megemeli ; utóbbi a (26) vezető görgők között nyer vezetést; (20) egy tolóka, melyet a (2) csőben a (11) láncz a (21) peczek segélyével magával visz; (22. 23) fogót képező emeltyűk, melyek a szénrudat akként fogják b». hogy az esetben, ha a