27048. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vetőmag fertőtlenítésére

Megjelent 1 ÍM)3. évi niájns lié 5-é»» MAGY SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 27048. szárú. X/h OSZTÁLY Eljárás vetőmag fertőtlenítésére. KÖNIG MIKSA FŐMÉRNÖK ALFELDBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 október hó 17-ike. Sok gabonanemnél a termést a rozsda igen károsan befolyásolja. Ennek a hátránynak az az oka, hogy a rozsda spórái erősen tapadnak a magvakhoz és ha azokat ártalmatlanná nem teszsziik, a gabonával együtt elvetve tenyészetnek indulnak. Hogy a magvakon lévő spórákat ártalmatlanná tegyük, a magvakat valamely alkalmas csávával, legtöbbnyire vizes rézgáliczoldattal, újabban pedig formaldehydoldattal fertőtlenítjük, miáltal a rozsda spóráit megsemmisítjük. A csávázásnál azonban az a hátrány is lép föl, hogy a gabona csirázóképessége csökken, még pedig annál nagyobb mértékben, minél hosszabb ideig van a csávázott gabona a levegő hatásának kitéve és minél inkább szárad be a csáva a gabonaszemeken. Hogy ez a hátrány a lehető legcsekélyebb mértékben lépjen föl, a becsávázást kevéssel a vetés előtt végezzük. Ha azonban a vetést rossz idő vagy más ok egy bizonyos időn túl késleltetné, akkor a csírázó képesség annyira csökken, hogy a magvakat nem lehet többé vetőmag gyanánt használni és minthogy a csávázás a gabonának élelmiszer vagy takarmány gyanánt való fölhasználását is lehetetlenné tette? a gabona teljesen értéktelenné válik. A fertőtlenítés ezen módjának további hátránya tehát az, hogy a fertőtlenített vetőmagvat nem lehet készletben tartani és ily alakban forgalomba hozni, miért is a gazdának magának kell a fertőtlenítést végeznie és így a gyakran nem szakszerűen végzett csávázásnak hatása is kétségessé válik. Mindezen hátrányokat a találmány tárgyát képező eljárással megszüntethetjük. Eme eljárásnál fertőtlenítőszer gyanánt formaldehydnek vizes oldatát (formaiint) vagy más egyenértékű anyagot használunk. A gabonát mindenekelőtt evvel a csávával benedvesítjük és miután az a magvakra rövid ideig hatott, azokról azáltal távolítjuk el, hogy a gabonát valamely alkalmas készülékben a csírázó képességet nem befol yásoló hőmérsékletre hevítjük föl és egyszersmind szellőztetjük. Ekkor a csáva elpárolog és a gabona bizonyos ideig a képződött gőz hatása alatt marad, azután pedig a gőzt eltávolítjuk. Ezáltal a gabonát egyszersmind meg is szárítjuk és raktározhatóvá tesszük. A csáva elpárologtatása és a gabona