27047. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos szigetelő anyag előállítására

Megjelent 11)03. évi május hó 5-éu. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 27047. szám. VIl/g. OSZTÁLY. Eljárás elektromos szigetelő-anyag előállítására. ISOLA WERKE A.-G. CZÉG ZÜRICH MELLETTI OERLIKONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 október hó 19-ike. A selyem tudvalévőleg egyike az eddigelé ismert legjobb elektromos szigetelő-anyagoknak, miért is mindeddig az elektromos kábeleket és sodronyokat selyemmel fonták körül. Megkísérelték már egy melegség és elektromosság ellen szigetelő anyagnak oly előállítási módját is, hogy miccadarabokat apróra törtek és ezeket szétaprított selyemrostokkal és valamely ragasztóanyaggal keverték. De a selyem az első sorban említett alakban, vagyis körülfonva csakis kisebb tárgyaknál és ott alkalmazható, a hol az ár kevésbbé jön tekintetbe, míg a másodsorban említett alaknál, például midőn 60% miccatörmelékkel van keverve, a miccarészecskék és különösen az ezek által igényelt nagy mennyiségű kötőanyag az elektromos szigetelő-képességet hátrányosan befolyásolják, míg a selyemnek mindkét fölhasználási módja alkalmatlan támaszok, tartók, alátétek és más hasonlók képezésére, húzás ellen csekély szilárdsága miatt. A jelen találmány szerint előállított új szigetelő anyagnál szintén selymet alkalmazunk ugyan, azonban csupán egyetlen kötőanyagnak oly módon való fölhasználásával, hogy a selyemrostok ezen kötőanyaggal kapcsolatban oly elektromos szigetelőanyagot eredményeznek, mely nagy húzási szilárdsága mellett elektromos vezetés ellen sokkal jobban szigetel, mint bármely más anyag, a melynek alkatrészeként a selyem is szerepel. Ezen szigetelő-anyag e szerint sokkal kiterjedettebben alkalmazható, mint a selyem volt eddigelé. Képezhetők a jelen találmány szerint előállított szigetelő-anyagból lemezek, orsók, gyűrűk stb. A jelen találmány tárgya tehát abban áll, hogy egy alkalmas kötőanyagon kívül csupán selymet alkalmazunk és ezekből egy képlékeny tömeget készítünk, melyet azután megfelelő készülékek segélyével szárítás mellett a kívánt lemez, gyűrű, orsó stb. alakjára hozzuk. A jelen eljárásnak főképen két kiviteli módozata jöhet itt tekintetbe. A selymet például rostok alakjában egy kártoló-gépen vezetjük át, a melyről az szabályozható vastagságú rétegben jön le és miután egy telítőkészűlékben valamely alkalmas kötőanyaggal gyöngén itatjuk, egy nemezalátét fölé a dobra kerül. Ezen dobról az egyes rétegeket leszedjük és víznyomás segélyével lapokká sajtoljuk. A sajtolás igen lassan végzendő, hogy az anyag egyenletesen helyezkedhessen el. Ezen eljárásnál kötőanyag gyanánt legczélszerűbb vízben oldott vizahólyagot alkalmazni, a melyhez a vízben való tökéletes