27040. lajstromszámú szabadalom • Önműködő acetyléngázfejlesztő készülék
— 2 elhelyezett karbidra ne szökjön, mert ellenkező esetben a víz ráfeccsenése által gáz fejlődnék s így a kellő czél elérhető nem volna. Tehát a víz a már jelzett csövön vezetve alulról fölfelé áramlik és egyszeri vízbeömlés által, amely a hajóból jön, annyi folyik le, vagyis a kis hajó annyi vizet tartalmaz, hogy az (1) karbidtartóban elhelyezett (n) csészéknek, a melyekben tulajdonképen a karbid áll, csak egy részét borítja el a víz s így a többi csészék vízmentesen maradnak, illetve, azok a gáz fejlesztését elő nem idézik. Például: ha a kis hajó tartalmaz 21 /2 liter vizet, ennek végén a súly szintén (w) 2»/i kiló lesz és midőn a víz a már 21 /2 súlynyit meghaladja, fölbillenik s a víz a jelzett csövön vezetve a karbidra ömlik, s ezen működését mindig szabályosan eszközli. Itt megjegyzendő, hogy a vízfolyás a működését előbb meg nem kezdi, míg a (c) harangban összegyűlt, illetve fejlődött gáz fele föl nem használtatik s midőn a (c) harang leszáll, akkor a víz minden érintés nélkül a gummicsővel meghosszabbított (g) csövön folyásnak indul, a lopó készülék működését utánozva, vagyis ha a (c) harang fölszáll, a víz folyását megszünteti, ellenben ha leszáll a (c) harang, akkor a víz mindjárt folyni kezd s s (h) víztartóba megy, onnan pedig a (j) kis hajóba nyomúl, mely megtelve eszközli a további s a már leírt működést. Itt nincs kizárva, hogy az (1) karbidtartóban tulajdonképen 3 (n) csésze legyen elhelyezve ; lehet 5, sőt 10 is, az függ a gép nagyságától. Általában ezen csészék oly magasságban vannak elhelyezve, hogy a víz a (j) hajó víztartalmának egyszeri kiömlése által mindig a fölötte álló csésze feléig emelkedik föl. Az (n) karbidtartó csésze fölött szinte akkora nagyságú csésze van alkalmazva, mely arra szolgál, hogy az (n) karbidtartó csészében elhelyezett karbidnak megbontásánál a víznek fölfelé szökését megakadályozza. Az alsó karbidtartó csészék apró lyukakkal vannak ellátva azért, hogy a karbid a víz lassú beömlésénél mindjárt érintkezésbe jöjjön a vízzel, ellenben a fölső csészék nem lyukasak és épen csak a víz szökését akadályozzák meg. A fejlődött gáz azután az (1) karbidtartó fölső részéhez áramlik s a tartóhoz vezetett (s) gázcsövön keresztül a (c) harangba jut, onnan pedig a (t) kivezető csövön a fölhasználási helyre elvezettetik. A (v) csap a gáz elzárására van közvetlenül, a (z) csap pedig a (t) csőben összegyűlt víz leeresztésére szolgál. Az eddigi tapasztalat szerint eléggé be van bizonyítva, hogy az eddig használt biztosító szelepek, melyek a fölösleges gáz fejlődésének, illetve a gazometer túlterhelésének megakadályozására szolgáltak s így a robbanási veszély megszüntetésére voltak hivatva, nélkülözhetők lettek. így például a gazometer egyszeri túlterhelése által a gáz ugyan kiömlött a szelepnél, de egyszersmind a szelepágynál piszok ülepedett le, mi által a kellő elzárás megakadályoztatott s a gáz, ha nem nagy mérvben, de mégis kisebb mennyiségben a szelep mellett kiszökött s ez által a gázuyomás kisebbedett. E helyett a (c) harangban erősített egyenes (u) cső alkalmaztatik s biztosítása ép oly precziz, mint az előbb leírté azzal a külömbséggel, hogy szelep nincsen alkalmazásban, hanem ha például a (c) harang túl van terhelve gázzal, a harang fölszáll s midőn a válságos pillanat bekövetkezhetnék, az (u) cső rövidebb lévén, mint a (c) harang, a vízből kiemelkedik s a gáz az (u) csövön keresztül a szabadba kijut. A (k) csövön alkalmazott (x2) csap a víz elzárására, az (s) csövön alkalmazott (xl) csap a gáz elzárására szolgál; példáúl, ha az (n) karbidtartó csészék már meg vannak vízzel telve s így új töltést igényelnek, nehogy a további működés ezzel megakadályoztassék, a (k) s az (s) csöveken alkalmazott csapok elzáratnak; a (p) csavarral leszorított (o) lap eltávolításával az (m) rúdra erősített összes csészék kiveendők s újra karbiddal ellátandók, s ezek után behelyezve, a karbidtartó edény légmentesen
