27033. lajstromszámú szabadalom • Újítások forgó gépeken
— 3 — exczenter vagy bütyök oly módon van elrendezve, hogy a (b) nyílás nyitva, vagyis födetlen legyen, ha a (G) dugattyú az 1. ábrán föltüntetett s közvetlenül a (c) nyílás fölötti helyzetet foglalja el. Ekkor az (F) fogaskerék és (G) dugattyú között lévő térbe gőz vagy más közeg áramlik és azt betölti, úgy hogy az (F) kerék (G'j kivágása is gőzzel telik meg és mivel az (F) kerék a közeg lefelé áramlását megakadályozza, az a (G) dugattyúra nyomást gyakorol és azt az óramutató irányában forgatja. Az (E) és (F) kerekek kapcsolódása következtében ez utóbbi ellenkező irányban fog forogni, miközben a (G') kivágást lefelé balra magával viszi. Miután a dugattyú előre magszabott utat leírt, mely a teljes fordulatnak körülbelül 1 ji részét teszi, a (H) csap a (b) nyílást elzárja, a gőz beáramlása megszakad s a dugattyú továbbhajtása a gőz vagy egyéb közeg expanziója s a forgó részek tehetetlenségi nyomatéka által történik, mi mellett a mozgás folytonossá tétele czéljából szokásos módon lendkereket is alkalmazunk. Mint a korábbi gépemnél, úgy itt is gondoskodunk arról, hogy a (G') kivágásban levő friss gőz hasznosítassék, mert hasznosítás nélküli távozása pazarlás számba menne. Ezért az (A) henger egyik vagy mindkét homlokfalában valamely alkalmas módon, pl. csővezeték vagy czélszerúbben öntés vagy vésés stb. útján (K) csatornákat képezünk ki. Az (A) henger és (B) mellékkamra belső kerületének metszési vonala közelében egy (f) kifúvó nyílás van elrendezve, melyen keresztül a gőz a dugattyú mögül eltávozik. Jelen szerkezetnél ezen nyílás teljeses az (A) henger határain belül foglai helyet a helyett, hogy egy része ezen hengerben, más része pedig a (B) mellékkamrában feküdnék. Ezen elrendezésnél fogva lehetővé válik, hogy a (B) kamra fala az említett kerületek metszési vonaláig megmaradjon, tehát a (G') kivágás magasabbra vagyis tovább legyen forgatható, mielőtt a benne levő gőz fölszabadulna, úgy hogy a gőz expanziója a hasznosíthatóság határát jobban megközelítse. így a (K) csatorna is közelebb hozható most a kifúvó nyíláshoz, mint előbb, úgy hogy a gőz a (G') kivágásból később lép be az (A) hengerbe s abban a dugattyú forgásának későbbi szakában is expandál, mint az előző szerkezetnél lehetséges volt. Az (f) kifúvó nyílás a hengerköpenyben j kiképezett csaptokba torkol, mely a csőj alakú (L) forgó tolattyút tartalmazza és ennuek (g) nyílása az (f) nyílással esik össze, ha a gép abban az irányban forog, mint az 1. ábra nyilai mutatják. Az (L) forgó tolattyú részleges elforgatása által az (f) nyílás elzárható, a mi akkor történik, ha a gép reverzáltatik, mely esetben csakis az alacsony nyomású henger vesz föl gőzt. A csőalakú (L) csap, a magas nyomású henger, a gőzkamra és az alacsony nyomású henger falaiban végighalad s egy vagy több nyílással vagy csatornával bír, melyek azok mindegyikével a kellő pillanatokban összeköttetésbe jönnek, mint alább ki fog fejtetni. Ha az (L) csap oly helyzetet foglal el, hogy az (f) kifúvónyílás a csap belsejével közlekedik (1. ábra), akkor (h) nyílása (5., 10. és 11. ábra), melyen keresztül más alkalommal a (J) gőzkamrának friss gőzzel telt belső terével közlekedik, el van zárva. Ekkor az (A) hengerből kifúvott gőz az (f) és (g) nyílásokon keresztül a csőalakú (L) csapba áramlik s ennek hosszában végig az alacsony nyomású henger köpenyének egy nyílásához s onnan egy csatornán keresztül az alacsony nyomású hengerbe ömlik, és pedig annak oly pontján, mely a j magas nyomású (A) henger (c) pontjának ! felel meg. j A 2. ábrára vonatkozólag megjegyzendő, hogy a henger, a dugattyú, a fogaskerék, a szelepek lényegileg olyanok, mint az 1. ábrán, azonban a 2. ábra az alacsony nyomású hengert s annak részeit tünteti föl, mely henger bizonyos szerkezeti részletekben eltér a magas nyomású hengertől, mint az alábbiakból kitűnik. Az alacsony nyomású (M) henger czélszerűen ugyanolyan átmérővel bír, mint a
