27006. lajstromszámú szabadalom • Ajtózár

Megjelent I íiOJi. évi április lió lT-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 2700B. szám. VIIl/d. OSZTÁ LY. Ajtózár. GÖDRI ZSIGMOND LAKATOSSEGÉD BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 október hó 13-ika. A találmány tárgyát egy ajtózár képezi, melynél az ajtó elzáródását egyrészt a kilincs különleges alakítása, másrészt pedig az a körülmény biztosítja, hogy a zár nyelve a kulcs egyszeri elfordításánál is aránylag igen nagy elmozdulást végez. A csatolt rajzon a találmány tárgyát képező zár az 1. és 2. ábrán elölnézetben, két különböző állásban van föltüntetve, míg a 3. és 4. ábra metszet a 2. ábra A B, illetve C—D vonala szerint, az 5. ábra a kilincs, a 6. ábra pedig a kulcs részletrajza. A csatolt rajzon vésett zár gyanánt kiképezett zárnál az (a) zárfenéken a (b) nyelvnek egyenesbe vezetésére szolgáló (c) vezeték van kiképezve, mely zárfenék egyúttal a (d) dió ágyazására is szolgál. A (d) dióban van a kulcs bevezetésére szolgáló (e) kulcslyuk kiképezve, mely akként van alakítva, hogy mikor a kulcsot az ajtó egyik vagy másik oldala felől betoljuk, a kulcs a dióval oly kapcsolatba lépjen, mely a diónak a kulcs által történő forgatását lehetővé teszi. A (d) diónak egy (f) karja van, mely a (b) nyelvvel a (g) hatórúd útján áll csuklós kapcsolatban. A (g) hajtórúd akként van alakítva, hogy az az 1. és 2. ábrán látható két végállásában a dió (h) hasítékába, illetőleg a 6. ábrán részletrajzban látható kulcsnak a (h) hasítékkal egybeeső (k) kivágásába be ne lépjen, minden egyéb állásnál azonban eme hasítékban foglaljon helyet, úgy hogy a kulcsot a dióba csakis akkor lehessen betolni, illetőleg ebből csakis akkor lehessen kihúzni, mikor a nyelv az egyik vagy másik végállásában áll, tehát a zár vagy teljesen nyitva, vagy teljesen zárva van. A nyelvnek a végállásba jutását a nyelv és a (g) hajtórúd között elrendezett rúgó biztosítja. A leírt elrendezés lehetővé teszi, hogy igen kis méretű, szakái nélküli kulccsal a nyelvnek aránylag igen nagy elmozdulását idézzük elő, minthogy ezen elmozdulás nagyságát a dió (f) karjának hossza szabja meg. Ha kívánatos, a (d) diót akasztékokkal is fölszerelhetjük, pld. a dióban az ismeretes Yale-féle akasztékokat helyezhetjük el. Ez a szerkezet részletesebb ismertetésre nem szorul, miután az amúgy is ismeretes. Új azonban a kilincs kiképezési módja. Ugyanis az (1) kilincsnek amaz oldalán, mely az ajtó csukása irányában hátul fekszik, egy különlegesen alakított éket. képezünk ki, a mennyiben (1. az 5. ábrán fölnézetben) az (1) kilincs megfelelő élén egy igen rövid, meredek (m) fölületet létesítünk, mely biz-