27005. lajstromszámú szabadalom • Ozmiumszálak elektromos izzólámpák számára és eljárás azok előállítására

- 4 — kel bevonunk vagy ezekkel impregnálunk és azt olyan gázeleggyel. a milyen a Bunsen-láng belsejében létezik, tehát hidrogén jelenlétében hevítjük, akkor a széntől fokozatosan megszabaduló ozmium az eredeti szál alakját veszi föl és összefüggő állapotban marad vissza; az ezután következő, elektromos áramban való erős fehérizzás útján a szál erősíthető. Ezen eljárásnál a szénszál bizonyos mértékben a hordozó gyanánt, anyaga pedig bizonyos mértékben a kötőanyag gyanánt szolgált a nem konszolidált, az eljárás által konszolidálandó ozmium számára ; az egyes ozmiumrészecskéket az elektromos áram fémszivacsszerű struktúrával bíró tömör szállá hegesztette össze. Magától értetődik, hogy szénozmiumszálak előállítása czéljából a gyakorlatban nem szénszálakat impregnálunk, hanem a nagyobb szilárdság, a könnyebb impregnálás és megmunkálás okából, organikus, szénleválás mellett megbontható rostokot alkalmazunk az ozmiumnak és vegyületének hordozója gyanánt. Ha már most akár mesterséges, akár természetes állati vagy növényi eredetű rostokot alkalmazunk, vagy pedig akár ozmiumot viszünk be organikus anyagokba, melyekből szálak alakíthatók, az eljárás lényege mindig abban fog állani, hogy ozmiummal vagy vegyületeivel impregnált vagy bevont organikus rostot állítunk elő, mely a száraz desztillácziónál ozmiummal impregnált vagy bevont szénvázat képes hátra hagyni. Az eljárás ezen lényegének szemmel tartása mellett az ozmiumból különféle módon lehet szálakat készíteni. Néhányat ezen előállítási módok közül a következőkben ismertetünk : Gyöngén sodort, finom, állati rostból álló szálat higfolyós eleggyel impregnálunk, mely rendkívül ünoman eloszlott ozmiumból vagy legfinomabban eloszlott állapotú oziniumvegyületből, pl. ozmiumszulüdból és csekély mennyiségű kötőanyagból, mint pl. czukorból áll, mi mellett ezen anyagok megfelelő mennyiségű víz hozzáadása útján krémszerű konzisztencziára hozattak. Az elegy előállítására szolgáló egyes anyagok mennyiségarányai változhatnak és olyan határok között választandók meg, hogy az elegy krémszerű legyen és az ozmium a masszában egyenletesen legyen eloszolva. Ajánlatos az említett szálakat kettesével vagy hármasával összesodorni, miáltal a különböző vastagságú helyek kiegyenlítődnek. Az előállított szálat megszárítjuk és azután olyanná alakítjuk, a milyen alakúnak a lámpában kell lennie, minek megtörténtével rövid ideig redukáló gázatmoszférában izzítjuk. A szál szénváza az ozmiumnak a későbbi kezelésnél nagyobb szilárdságot és rugalmasságot kölcsönöz. A szálat azonban a hevítés előtt is megerősítjük a száltartóban. A száltartó két platinahuzaldarabkából áll, melyek egy darabka káliüveggel vannak összekötve és a szál fölvételére szolgáló végükön csőalakuan vannak kiképezve. Ezekbe a csövecskékbe toljuk bele a szál végét és olyan vizes péppel nedvesítjük meg, mely ozmiumból vagy valamely ozmiumvegyiiletből és kevés kötőanyagból, pl. czukoroldatból, vagy ozmiumból és ozmiumchloridoldatból áll. Ezen péphez, melyet a föltaláló röviden ozmiumczementnek nevez, kis mennyiségben más platinafémeknek, pl. rhodiumnak és rutheniumnak sóit, magukat ezeket a fémeket vagy azok ötvözeteit adhatjuk hozzá ünoman eloszlott állapotban. A czementnek szirupszerű konzisztencziával kell bírnia. Mielőtt a vezető huzalokat és a kész izzószálat hordozó száltartót az üvegkörtében elhelyeznék, az ozmiumczementtel becsöppentett helyeket megszárítjuk, mi melegítéssel gyorsan és kényelmesen elvégezhető. Levegő hozzáférése e közben nem hat zavarólag. A szál ekkor elég erősen tapad a a hozzávezető huzalok összekötőhelyein és azt vízgőzt tartalmazó redukáló atmoszférában áram segélyével kiizzítjuk. Az áram intenzitását fokozatosan növeljük és a szálat igen magas hőmérsékletnek tesszük ki. A szálnak mindenütt egyenlő vezetőképességgel kell bírna. Ha nem így volna, ki kell egyenlíteni. Ezt hasonló módon végezzük, mint a hogyan valamely fémvezetőre ozmiumréteget csapunk le, azaz pl. úgy. hogy a