27004. lajstromszámú szabadalom • Készülék forgássebességeknek optikai úton való mérésére és föltüntetésére

Megjelent lííO.'i. évi április hó 17-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRA S 27004. szám. Vll/f. OSZTÁLY. Készülék forgássebességeknek optikai úton való mérésére és föltüntetésére. FRAHM ÁRMIN MÉRNÖK HAMBUBGBAN. A szabadalom bejelentésének napja. 1902 szeptember hó 30-ika. A jelen találmány tárgyát képező, forgássebességek mérésére és föltüntetésére szolgáló készülék az együttrezgés elvén, illetve a rugalmas tömegrészek azon sajátságán alapszik, mely szerint utóbbiak erős rezgésbe jönnek, ha folytonosan kis erőimpulzusoknak vannak kitéve, mely erőimpulzusok ugyanolyan időtartalommal (periódussal) birnak, mint azok önrezgése. Ezen elv a jelen találmány értelmében nem hallható, hanem látható rezgések előállítására használtatik föl. A magyarázatul szolgáló l. ábrában (1) azon tengelyt jelöli, melynek forgása mérendő; (2) egy rúgót jelöl, mely a (4) csapon forgathatóan ágyazott (5) emeltyű (3) hasitékában hosszirányban eltolható és így bármely tetszésszeriuti rezgésszámra állítható be. A rezgésszám egy empirikusan megállapítható (6) beosztáson egy (7) mutató segélyével olvasható le. Az (1) tengellyel exczentrikusan összekötött (8) csap az (5) emeltyűnek a tengely minden körülfordulása alatt egy kis ide-oda menő mozgást ad, mely mozgás a rúgóval is közöltetik. A (2) rúgó fölső része már most addig marad nyugodtan és addig nem reagál ezen impulzusokra, míg az ide-oda menő mozgás periódusa az önrezgések periódusától különbözik, azonban erős, jól látható rezgéseket végez, ha az impulzusok és az önrezgések között szinchronizmus áll be. A forgás mérésénél már most a következő eljárás követendő: A (2) rúgót az (5) emeltyűben addig toljuk el, míg rezgések lépnek föl, mire a beosztáson a rezgésszámot leolvassuk, mely egyidejűleg a tengely forgásszámát is képezi. Lassan forgó tengelyeknél egy áttétel bekapcsolására van szükség, hogy kis, gyorsan reagáló, nagyobb rezgésszámmal bíró rugókat alkalmazhassunk. Ezen áttétel rendkívül egyszerű módon, például azáltal létesíthető, hogy az emeltyű ide-oda menő mozgását nem egy exczentrikus peczek, hanem kiugrások és mélyedések egy sorozata állítja elő, melyek egy az (1) tengellyel központosán összekötött (9) tárcsa kerületén vannak elrendezve (3. ábra). Ezen elrendezés mellett a forgásszámnak a beosztáson való megadásánál természetesen az áttételi viszony is tekintetbe veendő. Hogy nagyobb és jobban leolvasható beosztásokkal bíró skálát állíthassunk elő, czélszerű, ha a szinchronizmus megállapítására nem az egyszerű tranzverzális rezgéséket — mint azt az 1. ábra mutatja, —