27000. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a fáradt gőz kihasználására

— 8 -*l. ábráján az A—B vonal szerinti kereszt- , metszetben van föltüntetve. i A lángzó két egymástól könnyen elválaszt- j ható főrészből áll, és pedig az alsó részből, j mely (m) csavarmenetek segélyével apetroleumtartány szájába csáváról tátik, továbbá a fölső részből, mely lényegében a (c) üveg- j hengert tartó (g) gallérból és a kettős (k, 1) i lángzósüvegből van összetéve, mely (k) külső [ részén nyílásokkal bír. Az izzótest és annak tartója a rajzlapon nincs föltüutetve. A lángzó fölső része néhány (a, al, a2) oszlop segélyével a lángzó alsó részére borított (q) alzatra van erősítve. Hasonló czélból természetesen egy igen nagy nyílásokkal bíró lángzókosár is alkalmazható volna, melynek anyagát csekély hővezető képességgel bíró test alkotná. A találmány alapgondolatának megvalósítását illetőleg lényeges a fölső résznél a kettős süvegen kívül — még azon berendezés, hogy a lángzóhoz minden oldalról hideg külső levegő férhet s fölülről lefelé nem történik hővezetés. A lángzó alsó része a kettős (h, i) bélcsőből áll, mely közönséges sárgarézlemezből készülhet. Ezen kettős csövön, mely a levegőnek a cső belső terébe való bebocsátása czéljából egy vagy több (o) nyílással bír, kívülről a (p) karmantyú ül, mely egyrészt a (q) alzat tartására szolgál, másrészt pedig a (h) bélcső hűtésére szükséges levegőt fogja föl. A kettős (h. i) bélcsőhöz, meghosszabbítás gyanánt egy meglehetős hosszú s lehetőleg vékony, rossz hővezető anyagból készült kettős (d, e) cső csatlakozik, mely a (b) belet mindkét oldalán szorosan körülfogja. Az által, hogy a (d, e) kettős cső szorosan a (b) bélhez sínüil, ezen kettős bélcső a fölszívott hideg petróleum által lehűtve tartatik. A (d, e) kettős csövek falai ugyanezen czélból vannak vékony lemezből előállítva, nevezetesen, hogy az akadály nélkül belépő külső levegő által lehetőleg lehűttessenek, úgy hogy a kettős bélcső ezen részében a világító anyagból gőzök nem fejlődhetnek. Másfelől a kettős bélcső falának vékonysága a lángtól kiinduló hővezetést is a minimumra csökkenti. Ezen hővezetést még azáltal is megakadályozhatjuk, hogy a(d,e) kettős bélcsövet oly anyagból, pl. újezüstből, manganinból, konstantanból vagy hasonló fémből állítjuk elő. melynek hővezetési együtthatója igen csekély. Azonkívül természetesen valamennyi nem fémes anyag is fölhasználható a (d, e) kettős csövek előállítására, ha csak elég vékonyra készíthető s a mellett hővezetési együtthatója lehetőleg csekély. Az (e) illetve (i) eső belsejében még egy alul (x) karimával bíró (t) csődarab foglal helyet, melybe egy tetszőleges anyagból készült (u) szeg van beillesztve. A (t) cső az (u) szeggel együtt a meghajlított (r) drót által, melynek befelé görbített (w) végét a (v) rúgó fölemelni törekszik, fölfelé nyomatik. Az (u) szegre az igen rossz hővezető anyagból előállított (s) szeg fekszik, mely az (f) gyújtótányér tartására szolgál. A lángzó fölső részének levétele alkalmával ezen gyújtótányér a (v) rúgó hatása alatt, az (r) drót, továbbá az (u, s) szegek közvetítésével oly magasra emeltetik a bél fölső széle fölé, hogy a bél könnyen meggyújtható. Ha azonban a lángzó fölső részét fölteszsziik, a (q) alzat az (r) drót meghajlított végére nyomást gyakorol s a (qj gyújtótányér a kékláng létesítésére alkalmas alacsony helyzetébe sűlyed. A lángzó működési módja most már a következő: A lángzó fölső részének fölemelése alkalmával a láng a bél fölső szélén fölgyújtatik. Miután a bélcsövek és a gyújtótányér kellően fölmelegedtek, hogy a világító anyag elpárolgását a bél fölső szélén fönntarthassák, a fölső rész föltétetik az alsó részre. A (c) henger léghuzamot előidéző hatása valamint a levegőnek a (k) és (1) légsüvegeken át történő alkalmas bevezetése, továbbá az (f) gyújtótányér lesülyedése következtében a fényétől megfosztott s az izzótest fölhevítésére alkalmassá tett láng azonnal előidéztetik. A lámpa üzeme alatt csak a láng közvetlen közelében fekvő lángzórészek melegednek föl, míg a lángzó többi részei a láng bármely állapotának mindig hidegek