26999. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a fáradt gőz kihasználására
— 2 — keresztül s a túlhevítő csövei úgy vannak szerkesztve, hogy a gőz legnehezebb részei, első sorban a vízrészecskék, a csövek külső fölűlete fölé kiszóratnak, tehát legjobban fölhevíttetnek, a mi a csekély sebességgel kapcsolatban még kicsiny fűtőfölűlet esetén is aránylag erős fölhevítést eredményez. A túlhevítő a föltüntetett kiviteli alaknál a 2. ábra szerint úgy van szerkesztve, hogy minden egyes (a) cső belépési nyílása (b) dugóval vagy tárcsával van fölszerelve, melynek két (c) furata az (a) cső keresztmetszetének körülbelül 1 /5 részét kitevő keresztmetszettel bír, a mellett a csőben egy azt kitöltő (d) csavarfölület van elrendezve. A belépési nyílás megszűkítése azon eredménynyel jár, hog;y a gőz az összes csövekbe belépni kényszerűi, míg ezen meg-8zűkiilés nélkül csak néhány csövön áramolnék végig nagy sebességgel. Ha pl. a sebesség a (c) furatokban másodperczenként mintegy 25 m., akkor a megadott kiviteli alaknál körülbelül 5 m. sebességgel fog a gőz a csövekben haladni. A csavarfölűletek a vízrészecskéket a gőz legnehezebb, kevésbbé fölhevített részeit a centrifugális erő következtében az erősen fölhevített csőfalak mentén kényszerítik eltávozni. Hogy továbbá a gőzsebesség az egész túlhevítőn végig állandó maradjon, ámbár a gőz térfogata a túlhevítés és a vizrészecskék elpárolgása következtében folyton növekedik, (2, 3, 4) csoportokban a csövek száma emelkedik, úgy hogy pl. az első csoport két, a második három, a harmadik négy sor csövet tartalmaz (1. ábra). A túlhevítésnél az ellenáram elve talál alkalmazást. A túlhevített gőz főzésre, melegítésre stb. használható föl, azonban egy része kondenzálandó, hogy a berendezésben légüres tér keletkezzék. Ezt a föntebbiek szerint oly módon érjük el, hogy a túlhevített gőz egy részével (B) előmelegítőbe, melyben a tápláló víz körülbelül 130—140° hőmérsékre hevíttetik, onnan pedig hője egy részének leadása s részleges lecsapolás után a (C) kondenzátorba hagyjuk áramolni, melybe a 'föntebbiekben ismertetett sajátom szerkezete folytán csak kevés hidegvizet szükséges vezetni. A szóban forgó eljárás s a foganatosítására szolgáló berendezés azon előnnyel bír, hogy a légszivattyútól csak aránylag csekély mnnka követeltetik, úgy hogy már egy ilyen kicsiny szivattyú is kielégítő eredményt ad. A gyakorlatban szivattyú helyett ejektor is elegendő, hogy igen jó légritkított tér legyen előállítható, s egyidejűleg a kipuffogó gőz kötött melege is hasznos alkalmazást talál. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás a fáradt gőznek légritkított térben túlhevítés által való kihasználására, jellemezve azáltal, hogy a kipuffogó gőzt igen csekély állandó sebességgel egy túlhevítő készüléken vezetjük keresztül, honnan részint a fölhasználási helyre, főzés, melegítés stb. czéljából, részint egy előmelegítőn keresztül, melyben melegét a keresztűláramló víznek átadja, a légritkított tért létesítő befecskendő kondenzátorba vezettetik. 2. Az 1. igényponttal védett eljárás foganatosítására szolgáló berendezés, jellemezve egy több csőcsoportból összetett túlhevítő által, melyben a gőz az egyik csőcsoportból a következőbe való átmenetei alkalmával, kiterjedésének megfelelően nagyobbodó csőkeresztmetszetet talál, s ennélfogva állandó sebességgel halad. 3. A 2. igényponttal védett berendezés egy foganatosítása, jellemezve az által, hogy a túlhevítő csöveinek kilépési nyílásai dugók vagy tárcsák segélyével meg vannak szűkítve, minek következtében a gőz az összes csövekben szétoszolni kényszerül, úgy hogy sebessége jelentékenyen csökken. 4. A 2. és 3. igénypontokkal védett túlhevítő egy foganatosítása, jellemezve az által, hogy a csövek belsejében csavarfölűletek vannak elrendezve azon czélból, hogy a gőz legnehezebb részei a czentrifugális erő által az erősen fölhevített csőfalakhoz szoríttassanak. 5. Az 1. igényponttal védett eljárás foganatosítására szolgáló berendezés, jelle-
