26998. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a test hőmérsékletváltozás okozta hosszváltozásának mechanikus úton, nagyobbított léptékben való átvitelére

-- 2 ki annak következtében, hogy a berendezés a környező levegő hatásának van kitéve, míg ellenben akkor, mikor csakis a húrt hevítjük, pl, ezen átvezetett elektromos áram által, a tágulási koefficzienseknek nem kell okvetlenül különbözőknek lenniök. bár azok különböző volta ebben az esetben is előnyös. A föntebb leirt elv alapján a legkülönbözőbb berendezések és műszerek, pl. hőmérők, fűtőszabályozók, áramerősségmérők stb. szerkeszthetők. Az így előállított szerkezet a jelzett különböző berendezésekben oly elektromágnesek helyettesítésére szolgálhatnak. melyek eme berendezések működését szabályozzák és melyeknek túlságos gyorsan működniök nem szabad. A szóban lévő berendezés a közönségesen használt elektromágneseknél vagy szolenoidoknál annyiban előnyösebb, hogy ép oly jól alkalmazható váltakozó mint egyenáram esetében és ezenkívül olcsó és aperiodikus. Ha eme berendezést, mint említettük, elektromos üzemnél kívánjuk használni, az (A D B) drótot egy áramkörbe kapcsoljuk be (2. ábra), ezenkívül pedig két ív közé is befogjuk. Ebben az egyszerű alakjában a mérésre szolgáló mozgás két akkora fog lenni, mint az a mozgás, mely az 1. ábrán látható sémának felel meg. Az (A B) drót, mely az ivektől szigetelve van, az azon átmenő áram hatása alatt fölmelegszik és meghosszabbodik, tehát az ív ellapul. Az 5. ábrán látható berendezésnél (E F) a két rugalmas ív, melyek végein szigetelő (al a2) részek vannak fölszerelve, az ezeken átmenő (b bl) csavarok a (G) dróttal vannak összekötve. A (b bl) csavaroknak az (al a2) szigetelőkön átmenő részei négyvagy sokszög keresztmetszetűek, míg szabad csavarmenetes végeinek a (c cl) csavarházak vannak fölcsavarva, úgy hogy a (G) drót feszültségét szabályozni lehet. Az (E) ív közepén a (d) szerelő nyújtvánnyal és az (F) ív az (e) nyújtvánnyal van ellátva, mely utóbbit a mozgatandó taggal, pl. az (f2) pont körül forog és a (g) lépték előtt mozgó (fl) mutatóval van összekötve. A 7. és 8. ábrán hasonló berendezés látható. melynek kettős húrja van. Az (E) és (F) ív egyik vége a szigetelő (kl) darabra van szerelve, melyen a (G) drótnak csavarmenetes (b bl) végei mennek át. A (c cl) csavarházak a (b b1) végekre vannak fölcsavarva. A (G) drót a (kl) darabból a szigetelőből készült (k) darabhoz, pl. egy kerékhez megy és innen a (kl) darabhoz tér vissza. Az a viszony, mely a húr hosszának és az ív magasságának változása között van, még kedvezőbbé válik, ha több a 2. ábra szerint szerkesztett berendezést egyesítünk egymással és a szélső (d) és (e) pontok távolságának változását használjuk föl a mérésre (10. ábra). Ebben az esetben az egyes lapos ívek magasságváltozásai összegeződnek és így meglehetősen nagy elmozdulás fog a mérés czéljaira szolgálni. Világos, hogy ennél az elrendezésnél az áttevési viszony nagymérvű növekedése miatt a mérés pontossága is fokozódik. A berendezés ívalakú feszítő részét háromszög alakúval is lehet helyettesíteni (3. ábra), de ekkor az (A B C) pontoknál rugalmas csuklókat kell alkalmazni. Ha az (a) szög elég kicsi, az (A B) alapvonal kismérvű változásának a (C Ü) magasságnak áránylag nagy változása fog megfelelni. Ha az (*) szög nagyobb, az (A B C) háromszög magasságának változása kisebb fog lenni, de ebben az esetben ugyanaz a hőmérsékletváltozás nagyobb erőt fog létesíteni, mint előbb. A 4. ábra szerint ezt a berendezést is meg lehet kettőzni, hogy a mérésre szolgáló mozgás nagyságát fokozzuk. Az ekkor keletkező négyszög hosszabb átlója ama hosszúságot fogja ábrázolni, melynek változását nagyítva kell a rövidebb átlóra átvinni. A fi. ábra egy ilyen egyenes vonalú részekből összeállított elektromos üzemű berendezést ábrázol, mely két hosszú alapvonalával egymás mellé állított háromszögből áll. A négy (E El F Fl) rúd csuklósan van egymással összekötve és a két átlósan szemben fekvő (al a2) szigetelőre szerelve. A