26971. lajstromszámú szabadalom • Ellenőrző pénztár

(f) emelő és evvel az (1) emelő is lefelé mozog, míg az (i) emelő az illető (a) billentyű peczkébe nem ütközik. Az (1) emelő lefelé mozgása az (o) csiga (p) tengelyére ékelt (k) számjegykorong elforgását idézi elő. A számjegykorong nyugalmi helyzeténél a pénztár (s) burkolatának egy (r) kivágásában a korongnak zérussal jelzett mezeje látható. Ha már most a számjegykorong a föntebb jelzett módon a nyíl irányában forog, a billentyűnek megfelelő számmal jelölt mező kerül az (r) kivágás elé. Hogy azonban a számjegykorongnak az eleven ereje hatása alatt végbemenő túlságos nagy elmozdulása káros befolyást ne gyakorolhasson, a (p) tengelyre egy (t) lépcsős kilineskerék van fölékelve. A (v) tengelyre egy másik (u) emelő van ágyazva, melynek egyik szára a lépcsős kilincskerékbe kapcsolódó (w) peczket viseli, míg másik szárát a (z) rugó az (f) emelő (x) orrával köti össze. Mikor az (f) emelő hosszabb karját lenyomjuk, az (x) orr fölemelkedik, tehát az (i) emelő hosszabb karja balfelé tér ki. Az (u) kar és az orr méretei akként vannak megszabva, hogy ama helyzetnél, melyben az (f) emelő mozgását az (i) emelőnek az (f) emelőt mozgató peczekbe való beleütközése megakasztja, az (u) emelő (w) peczke a (p) tengeltől oly távolságban legyen, a mily távolságban van a (t) lépcsős kilincskeréknek a lenyomott (a) billentyűnek megfelelő foka eme tengelytől. Ennek következtében az, hogy a (k) számjegyeskorong a meghatározott helyzetén mennyire mozog túl, teljesen mellékes, minthogy a korongnak mindig a kellő helyzetbe kell visszatérnie. Az ellenőrzőpénztár helyes működése tehát teljesen független attól a nyomástól, melyet a billentyűre kifejtünk, a billentyűemelő elősietése ós a számjegy korong túlságos nagy elfordulása pedig ugyancsak nem gyakorolhat káros be- | folyást a szerkezet működésére, sőt ellenkezőleg, a számjegykorongnak minden esetben helyesen kell beállania. Hogy a lenyomott (a) billentyűk mindaddig a lenyomott helyzetükben maradjanak, míg a számjegy korongokat nem akarjuk a nyugalmi helyzetükbe visszavinni, az (f) és (i) emelőket összekötő (h) rúdon horogalakú (v) orrokat képezünk ki, melyek a (h) rúdnak az (f) és (i) emelők okozta elmozdulásánál a billentyűszárak alsó végein alkalmazott peczkek fölé fogódzanak ós a billentyűket a lenyomott helyzetükben tartják. Hogy a billentyűket kiváltsuk, a számjegykorongok kiváltásával egyidejűleg a (h) rudat is mindaddig vissza kell tolni, míg az (y) orr a lefogott peczket szabaddá nem teszi. Az (y) orroknak egymástól való távolsága természetesen kisebb, mint az (a) billentyűk száraié, minthogy az (y) orrokat viselő (h) rúd elmozdulása is kisebb, mint a billentyűszárak egymástól való távolsága. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Ellenőrzőpénztár, melynél a jelzőtáblák beállítását egy a különböző billentyűk lenyomásánál különböző nagyságú kitérést végző billentyűemelő idézi elő és melynél a billentyííemelő lefelé mozgását egy a billentyű lenyomásánál fölemelkedő ütközőemelő határolja, azáltal jellemezve, hogy a (k) jelzőtábla (számjegykorong) (p) tengelyére egy (t) lépcsős kilincskerék van fölékelve, mely egy az (f) billentyű helyzetének megfelelő módon beálló (u) kilincsemelővel működik együtt, úgy hogy a számjegykorong szabadon kitérhet, azonban a rúgó vagy más hasonló tag által előidézett visszafelé mozgásánál annak következtében, hogy az (u) kilincsemelő a lépcsőkilincskeréknek a lenyomott billentyűnek megfelelő fogába ütközik, a kellő helyzetben rögzíttetik, oly czélból, hogy a (k) számjegykorongnak kitérése a billentyűre gyakorolt ütés minőségétől és erősségétől függetlenül történjék. 2. Ellenőrzőpénztár az 1. igény szerint, azáltal jellemezve, hogy a billentyűemelő mozgatására szolgáló és a billentyűemelő forgástengelyétől különböző távolságban elhelyezett, rúgónyomás alatt álló