26963. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés élelmiszereknek és más könnyen romló tárgyaknak konzerválására
- 2 saját súlya hajtja, kötelek vagy más rothadást előidéző csirákat fölvevő tagok alkalmazása nem előnyös. A munkások a kamarába legelőnyösebben fürdőn át jutnak be, a kamarában használt víz, ruhaneműek, szerszámok stb. pedig ugyancsak csiramentesítve vannak. A kamarába szállított állatot a nyúzópadra eresztjük le és a bőr lenyúzása czéljából létesítendő metszésvonalak mentén a szőrt eltávolítjuk és a bőrt csiramentesítjük. A bemetszés kezdetén rugalmas vagy súlylyal terhelt zsinórokat erősítünk a bőrhöz, melyek ezt visszahúzzák és a bőr húsos oldalát fordítják kifelé, úgy hogy a bőr szőrös oldala a hússal vagy a munkás kezével érintkezésbe nem jöhet. Az állat lenyúzásánál és kizsigerelésénél az állat testét kívül és belül (gázlángzók vagy porlasztók segélyével, melyek a czélnak megfelelően vannak fölállítva) akként kezeljük, hogy minden, esetleg az állat testére jutott csira elpusztuljon. Ezen gázlángzók hoszszabb hajlékony tömlő végén vannak alkalmazva, úgy hogy a munkás az égő lángot az állat teste mentén gyorsan végigvezetheti, tehát a szőrt és fertőző anyagokat elpusztíthatja, a nélkül, hogy az állat maga is megégne. A porlasztók hasonló módon vannak szerelve, táplálásukra hidrogénperoxid vizes oldata használható. A munka előre haladása mérvében az állatot egy a kamara födéménél alkalmazott síneken futó darú horga segélyével fölemeljük, a munka befejezte után pedig az állatot a készletkamrába szállítjuk, hol az addig marad, míg az állat teljesen meg nem száradt. A fertőzés meggátlása czéljából további óvóintézkedés gyanánt egy zsákot is rendezhetünk el a horogra, melyet akként feszítünk ki egy kereten, hogy az a hússal ne érintkezzék, azután az állatot a zsákba emeljük és addig hagyjuk ebben, míg az a csiramentesítő kamarában vagy más helyen függ. Abban az esetben, melyben a húst még tovább kell kezelni, az első burkolat ama részein, melyek a munkás kezével érintkeznek, vízhatlan szövetből készült másik bevonatot rendezünk el, melyet íegczéiszerűbben az első burkolatra varrunk. Csiramentes, jól szárított hús a rothadást okozó mikroorganizmusoknak igen jól ellenáll, tehát a föntebb leírt módon előkészített és kálikozsákba varrt hús a romlásnak kitéve nincs. Hasonló módon permetezzük be vagy pörköljük meg a természetes állapotban, tehát főzésnek, fagyasztásnak vagy aszalásnak alá nem vetett tojást, gyümölcsöt vagy más könnyen romló anyagot, melyet azután csiramentessé tett kamarában tartunk el. Az ily módon sterillé tett kamrák bármely oly czélra használhatók, a mel}- czélra por- és csiramentes levegő szükséges. A szűrőn a levegőt egy ventillátor hajtja át, a szűrőket pedig legelőnyösebben az ajtóbélésekhez hasonló, drótszövetből készült és sterillé tett pamuttal, salakgyapjúval vagy font, vagy szemes anyaggal bevont táblák képezik. Ezek a táblák vezetékekben vannak elhelyezve, melyek egy keretet képeznek, mindegyik vezeték elég széles ahhoz, hogy abban egymás melleit három táblát lehessen akként elhelyezni, hogy a levegő mind a három táblán áthaladni legyen kénytelen. A vezetékek a fallal szöget képeznek és föl vannak hasítva, úgy hogy a külső, elszennyeződött táblákat kívülről ki lehessen emelni és a belülről új. tiszta táblákkal helyettesíteni. A csatolt rajzon a találmány szerint szerkesztett berendezés látható, nevezetesen az 1. ábra a berendezés alaprajza; 2. ábra a légszűrő függélyes metszete; a 3., 4. és 5. ábra annak részletrajza. A 6. és 7. ábra az ajtó részletrajza. (1) a (2) vágóhídtól a magától záródó (4) ajtókkal elzárt (3) folyosóban az (5) kamarába vezető vágány, mely a kamarában több (6) vágány ágazik el, hogy a kamarában egyidejűleg több állatot lehessen lenyúzni. Az (1) vágány az (5) kamara (7) és (8) ajtaján a (9) készletkamrába vezet, hol több (10) vágány van, melyeken az állat addig marad, míg le nem hűlt és meg nem száradt. A visszatérő vágány a (11) folyosón a
