26948. lajstromszámú szabadalom • Eljárás malátaliszt előczefrézésére
közeledik, melynél a vízbefecskendezés történik és ezen hely előtt elvonul, bizonyos sűrített állapotban van, mivel mint már említettük, lég- vagy szénsavnyomás alatt áll. Ezáltal megakadályozzuk azt, hogy a nyomás alatt kiáramló víz a malátalisztet azonnal magával ragadja, hanem a malátalisztnek a vízsugarak mechanikai hatásának ellent kell állaniok úgy. hogy a víz azon teljesen keresztül hatolhat, a mi annál is inkább történik kényszer alatt, minthogy a liszt a cső alsó végén át nem távozhatik gyorsan. Ugyanis ezen cső alsó végéhez egy második készülék csatlakozik, mely előnyösen egy szivattyúszerű szerkezetből áll és a sülyedő malátaliszt-oszlop elé ellenállást gördít. A malátaliszt, ill. az előczefrézett malátaliszt csak oly mértékben siilyedhet, a mily mértékben a szivattyú a malátalisztpépet tovább szállítja, úgy hogy a szivattyúnak lassúbb vagy gyorsabb járatása által hosszabbra vagy rövidebbre szabhatjuk a befecskendezett vízsugaraknak a malátalisztre való behatási idejét oly módon, hogy a mennyire ez csak egyáltalában elérhető, már ezen az úton is minden egyes malátarészecske teljesen átnedvesíttessék. Hogy azonban az esetleg mégis keletkezett csomókat teljesen szétoszlassuk és az ezekben lévő lisztrészecskéket is beczefrézzük, a szivattyúhoz nagyobb számú szitát tartalmazó cső csatlakozik, mely szitákon a malátapépnek keresztül kell hatolnia. Eközben a malátapép rendkívül nagyszámú legkisebb részre osztatik szét, úgy hogy az esetleg még elő nem czefrézett lisztrészek is szabályszerűen átnedvesíttetnek, ill. előczefréztetnek, miáltal a kívánt eredményt elértük. Az eljárás foganatosítására a mellékelt rajzon egy példaképeni foganatosítási alakjában sematikusan föltüntetett berendezés szolgál. A czefrézendő anyag fölvételére a teljesen zárt (a) tartály szolgál, mely fölül a (b) domború fódővel, alul pedig a tölcséralakú (c) toldattal van ellátva. A czefrézendő anyagot közvetlenül a darálóból vezethetjük a tartályba oly módon, hogy a daráló (d) levezető csövét a tartály (e) búvónyíláscsőtoldatával kötjük össze. Ha a tartály meg van töltve, tzen összeköttetést ismét oldjuk, a búvónyílást ismét elzárjuk és az (f) nyomólégvezeték csapját nyitjuk, mi mellett egyidejűleg a tartály alsó részén alkalmazott (g) elzárószerkezetet is nyitjuk. A czefrézendő anyagot a légnyomás a(h) csőbe és a (h) csövön keresztül hajtja, mely egy bizonyos hosszán és részén egy (i) fecskendőkészűlékkel van ellátva, melyen keresztül nagy nyomás alatt, pl. egy (k) szivattyú segélyével vagy más nagy nyomást szolgáltató eszközzel vizet fecskendezünk a (h) csőbe, melyben számos egymást keresztező vízsugár alakjában porlasztatik szét. Ezen szétpermetezett vízesőn kell a czefrézendő anyagnak keresztülhatolnia. A mint a czefrézendő anyag legnagyobb része a tartályból ki- és a fecskendőkészüléken keresztül hajtatott, a tartály födelén alkalmazott (1) légfújtató helyeztetik üzembe, mely a Segner-féle kerékhez hasonló forgó csőrendszerből áll, mely a levegőnek egyoldalú, számos nyíláson keresztül történő kiáramlása által a kiáramlással ellenkező irányban forgásnak indíttatik. A légsugarak ily módon az (a) tartályban keringenek és a tartály falairól a lisztpor utolsó nyomait lefújják és a (h) levezetőcsőbe juttatják, melyen át az (i) fecskendőkészűléken keresztül az (m) czefreszivattyúhoz jut a liszt. Az ily módon czefrézett anyagot a gyorsan járó (m) czefreszivattyú az (n) szitakészűléken keresztül a czefréző kádba szállítja. A szitaszerkezetet legelőnyösebben vízszintes és függélyes szitákból állítjuk össze, így pl. mint a rajzban föl van tüntetve, négy vízszintes (o) szitát és ezek közé egymáshoz képest eltolva, csillagalakban elrendezett merőleges (p) szitákat egyesíthetünk, hogy az előczefrét sokszorosan kanyargó úton, irányát gyakran változtatva vezessük át a sziták apró szemein. Világos, hogy az esetleg keletkezett lisztcsomók a nagy nyomás mellett, mely alatt a czefreszivattyú által a sűrű vízszintes és függélyes szitákon keresztülhajtatnak, teljesen szét kell hogy
