26934. lajstromszámú szabadalom • Elektromos hőszabályozó készülék
— 2 — esen meghatározott idő alatt meghatározott hőmérsékváltozást hozzunk létre, akkor az 5. és 10. ábrán látható (49) időmérő óraművet és a (45) kontaktus szerkezetet alkalmazzuk, mely az 1—4. ábrákon részletesen föl van tűntetve. A 4. és 5. ábrán (14, 46, 51) három áramforrást jelent, melyek közül (14) a (47) realishez és a (98) harang kiiktatásához való gyönge áramot, míg (46) a (38, 39) mágnestekercsek gerjesztésére szolgáló erősebb relaisáramot adja, a hol ezen tekercsek a 4. ábrán csak vázlatosan vannak föltűntetve. Végül (51) azon egyenáramot szolgáltatja, mely egy később ismertetendő (49) kapcsoló szerkezet segélyével (5. ábra), a (65, 66) tekercsek gerjesztése által a (82, 83) kilincsek (3. ábra) működtetésére szolgáló váltakozó árammá alakíttatik át. A berendezés és annak működési módja (5. ábra) a következő: az óramű mutatójának (52) tengelye, a hol ezen mutató másodpercz-, perez-, vagy óramutató lehet, forgása közben magával viszi a reá erősített (53) kemény gummilemezt s az utóbbira erősített (54, 55) rugókat, minek következtében ez utóbbiak a helytálló (56) szigetelő lemezen levő (57) és (58) kontaktus-peczkekkel egymásután érintkezésbe jutnak. Az áramot szolgáltató (51) elem két szigetelve megerősített (59, 60) csúszó rugóval áll összeköttetésben, mely utóbbiak szabad végeikkel az (52) tengelytől kemény guminival elszigetelt (61, 62) sárgaréz gyűrűkön csúsznak. Az (51) forrásból jövő áram, mivel a (62) gyűrűt az (54) rugóval s (61) gyűrűt (55) rúgóval rövid drótvezetékek kapcsolják össze, az (59) és (54), valamint (60) és (55) rugók által vezettetik. Az 5. ábra szerint az (51) áramforrás pozitiv sarka (51) rúgón keresztül egy belső (57) kontaktus-peczekkel, a negatív sark pedig (55) rúgón keresztül egy külső (58) kontaktus-peczekkel áll kapcsolatban. Az összes külső (58) kontaktus-peczkeket egy (63) gyűrű hozza egymással összeköttetésbe, melytől egy sodrony a (64) főkikapcsolóhoz (a (98) harang alatt) s onnan visssza a (65, 66) mágnesek tekercsein keresztül (4. a (67) kapcsoló táblához vezet. Másfelől a belső (57) kontaktus-peczkek hét csoportban vannak egymással összekötve s a (60) csúszó rúgó által bevezetett áram, mely (61) gyűrűn s a rövid vezetéken keresztül az (55) rúgóra megy át, a (67) kapcsoló táblán eszközölt tetszőleges dugaszolások segélyével a (65, 66) mágnesek tekercseihez vezethető. Ha most az (52) tengely forgása következtében mindkét (54, 55) rúgó a nyíl irányában (5. ábra) tovamozdul, ezen rugók fölváltva, majd egy külső, majd egy belső kontaktus-peczekkel jönnek érintkezésbe, minek folytán az (51) elem által szolgáltatott egyenáram váltakozó árammá alakíttatik át, mely a következő két áramkörben fog ideoda haladni. Az egyik áramkör az (51) áramforrásból kiindulva, az (59, 62, 54, 57, 67, 65, 66, 64, 63, 58, 55, 61, 60) úton tér vissza az áramforráshoz, a másik áramkör pedig, ugyancsak az (51) forrásból kiindulva, az (59, 62, 54, 58, 63, 64, 66, 65, 67, 57, 55, 61, 60) úton tér vissza. A mint látjuk, ezen két áramkör tökéletesen megegyezik egymással, azon kiilömbséggel, hogy a középső számok által jelzett szakaszok ellentett irányúak, minek következtében a (65, 66) mágnesek különleges tekercselésük folytán az első áramimpulzusnál például mindketten északi, a második impulzusnál pedig megfordítva, mindketten déli mágnességet kapnak, úgy hogy az állandó aczélmágnesből, nem pedig lágyvasból álló (71) horgony minden áramlökés alkalmával lengést végez (70) forgástengelye körül, miközben az 1. és 2. ábrán föltűntetett s az (50) mutatót mozgató elektromágneses óraműnek, mint alább részletesebben ki fog fejtetni, egy impulzust ad. Ezen kontaktusszerkezet segélyével, az (52) tengely forgási sebességének változatlansága mellett, az (50) kontaktusmutatónak (4. ábra) tetszőleges sebesség adható s a hőmérsék ennek megfelelő gyakorisággal változtatható, mint az a következő megfontolásokból kitűnik : a (67) kapcsoló táblán az (1) lyuk egy,