26932. lajstromszámú szabadalom • Füstmentes tüzelő berendezés
Megjelent 1903. évi április hó 10-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 269B2. szám. V/e/2. OSZTÁLYFüstmentes tüzelő berendezés. RÖCK ISTVÁN GÉPGYÁROS BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 augusztus hó 25-ike. A jelen találmány tárgyát füstmentes tüzelő berendezés képezi, mely a legtöbb fűtési czélra, főkép pedig gőzkazánoknál előnyösen alkalmazható. A tüzelő-berendezés lényegében két rostélyból áll, melyek vízszintes tengelyük körül valamely tetszőleges mechanizmus segélyével elforgathatok, úgy hogy a két rostélynak nyugalmi helyzetükből egyik helyzetbe való elforgatása alkalmával az egyik rostélyon fekvő tüzelő anyag lefelé irányuló mozgásában gátoltatik, a másik rostélyon kiteregetett tüzelőanyag pedig e rostélyon lefelé csúszik, míg a rostélyoknak eredeti helyzetükbe való visszaforgatása alkalmával az első rostély bizonyos mennyiségű tüzelő anyagot ad át a második rostélynak, ezen második rostélyon pedig a tüzelő anyag lefelé irányuló mozgása megszűnik, miáltal a tüzelő anyagnak az első rostélyon intenzív előmelegítését és gáztalanítását. a második rostélyon pedig tökéletes elégetését és a hamu tökéletes elvezetését érjük el. A mellékelt rajzon a tüzelőberendezés egy vízcsöves kazánnal kapcsolatban van ábrázolva, és pedig : 1. ábra a tüzelő-berendezés hosszmetszetét, 2. ábra annak keresztmetszetét tűnteti föl. A tüzelő berendezés, mint már említettük, lényegében két (A) és (B) rostélyból áll, melyek (C) és (G) tengelyük körül valamely tetszőleges mechanizmus segélyével elforgathatok. Az (A) rostély a (B) rostély előtt és fölött van elrendezve és az állandóan megtöltve tartott (F) garatból lecsúszó tüzelő anyag fölvételére előmelegítésére, gáztalanítására és a (B) rostélyra vezetésére szolgál. Az ekkor fejlődő széngázok elégetésére szükséges levegőt nagyobbrészt az (A) rostély szolgáltatja. A (B) rostély czélja, hogy az (A) rostélyról lecsúszó tüzelő anyagot fölvegye, tökéletesen elégesse és a hamut a salakkal együtt eltávolítsa. A tüzelő anyag emellett periodikusan csúszik le a (B) rostély hosszában. A (B) rostély nyugalmi helyzetében olyan lejtéssel bir, hogy az (A) rostélyról lecsúszó tüzelő anyag ne legyen képes súlyánál fogva a (B) rostélyon lecsúszni. A tüzelő anyag ezen lecsúszását, azaz a (B) rostélynak tüzelő anyaggal való táplálását azáltal idézik elő, hogy a (B) rostély lejtését annyira elállítjuk, hogy a tüzelő anyag, a szemcséi nagyságának megfelelő i
