26924. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szekértengely csonkok előállítására sajtolás és hengerlés útján

Megjelent 1903. évi április lió 10-én. MAGY SZABADALMI KIIv HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 26924. szám. XII/e. OSZTÁLY. Eljárás szekértengely-csonkok előállítására sajtolás és hengerlés útján. CSÁKÁNY JÓZSEF ÜZEMFŐNÖK SALGÓ-TABJÁNBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 szeptember hó 30-ika. Ismeretes, hogy a szekértengelyek két darabnak, az úgynevezett tengelycsonkoknak összehegesztése által állíttatnak elő. mely tengelycsonkok összehegesztendő részei négyszög keresztmetszetűek, míg a szabad végek, melyeken a kerék fut, csonka kúpalakúak, a hasábalakú és a csonka kúpalakú rész között pedig egy perem van elrendezve. Ezen tengelycsonkok eddigelé közönséges kovácsmunka útján állíttattak elő. A jelen találmány tárgyát már most egy eljárás képezi, mely ezen tengelycsonkoknak gyári üzemben gyors és olcsó előállítását teszi lehetővé. A mellékelt rajz 1. és 2., valamint a 3. és 4. ábrái az eljárás foganatosítására való két eszköz elől-, illetve oldalnézetei, az 5. ábra a földolgozásra kerülő rúdvasdarab, a 6. ábra a sajtó szerszámainak hosszmetszete, a 7. és 8. ábrák a munkadarabnak a földolgozás különböző szakaszaiban létrejött alakjai, míg a 9. ábra a kész tengelycsonkot mutatja. A földolgozandó rúdvasat akkora darabokra szabjuk ([a] 5. ábra), melyek egy-egy tengelycsonk előállítására elegendők. Ezen (a) rudakat körülbelül a középen kellőképen megmelegítjük és egy sajtóban, melynek szerszámai a 6. ábrában föltüntetett (b, c) mintát képezik, sajtoljuk. Ez által az (a) rúd a 7. ábrában föltüntetett (d) alakot veszi föl, mely az (e) peremmel van ellátva. Most ezen (d) rúd egyik végét melegítjük meg, pl. azt, a melyből a tengelycsonk csonka kúpalakú része készül és azt az 1. és 2. ábrákban föltüntetett hengerműben munkáljuk meg. Ezen hengermű (f, g) hengerei kerületük csak egy részén bírnak szelvényidomokkal, míg másik részük ki van vágva. A hengerek, mint rendesen, állandóan ellentétes irányban forognak. A hengerpár egyik oldalán beállítható ütközők, pl. (h) csavarok vannak elrendezve. Azon pillanatban, a mikor a hengerek munkafölületei az érintkezés pontját elhagyták, vagyis a mikor a két henger kivágott részei vannak egymással szemben és így a két henger között egy szabad tér keletkezik, a (d) munkadarab megmelegített végét ezen szabad közön átdugjuk, a míg a vége a (h) ütközőhöz ér. A két henger, a mikor a rajzon föltüntetett helyzetbe ér, a munkadarabot megfogja és a munkás felé az (i) nyíl értelmében kitolja, miközben a munkadarabot megmunkálja.