26922. lajstromszámú szabadalom • Gép nyomtatási czélokra szolgáló öntött betűsorok előállítására

— 31 — a soron tői-orma a szedőszerkezettől a szivattyúhoz vezető útjában több szilárd és mozgatható ütköző s hasonló alkatrész mellett vezette tik tova, melyek a különböző részeknek a kivánt mozgást adják. A 133. ábrán a sor öntőforma a szedőszerkezethez viszonyított helyzetében van ábrázolva; látható itt, hogy a sor, mely (2)-vel van jelölve, az (N17) ujj által a soröntőforma sorcsatornájába vezettetett be. A másik (N7) ujj a sor mögött van és így nem látható. Emlékezhetünk még rá, hogy ezen (N7) ujj ezen időpontban az (N18) emeltyű és az (N8) hosszkarima fölfelé lengése által a sor vonalából visszahuzatik. Közvetlenül ezt megelőzőleg, az (N17) ujj egy tolókát oldott ki, mely a sor mögött leesik és a soröntőforma sorcsatornáját elzárja. E tolattyú (R2)-vel van megjelölve és a 133. ábrán visszahúzott helyzetében tűnik elő. Alakja a 142. ábrából látható, melyben az távlatilag külön ki van rajzolva. A tolattyú egy (rl3) peczekkel van fölszerelve és alsó vége ékalakúan van kiképezve és egy (rl2) hosszkarimával van ellátva. Azon helyen, hol a hosszkarima kezdetét veszi, egy kis (rl4) kivájás v'ji alkalmazva, melybe egy (r2) szögemeltyűnek (rl7) vége nyúlik (143. ábra). Egy (rl6) lemezrúgó az (R2) tolókát állandóan lenyomni igyekszik. Mihelyt tehát az (rl7) emeltyű az (rl4) kivágásból visszahúzatik, szabadon leeshetik. Az (rl7) emeltyű kikapcsolását egy az (N17) ujj hátán elrendezett (n64) orr eszközli, mely az (rl8) kar végéhez ütközik, ha a sor a soröntőforma sorcsatornájába benyomatott. Ez időpontban az (N17) ujj ugyanazon síkban fekszik, mint az (R2) tolóka. E tolóka, leesés alkalmával, (rl3) peczke következtében, mely egy (rl5) hasítékban csúszik, ferde irányban lefelé vezettetik. Eközben a legutolsó betű mögött halad tova és az (N17) ujjat egyúttal kitolja a sorcsatorna vonalából. A sorcsatorna a szilárdan álló (R3) pofából és a mozgatható (R4) pofából áll; ez utóbbinak szélén, valamint egy (rlO) födőlemezen, mely a 134. és 135. ábrákban metszetben látható, nyugos;.nak az arányosító darabok, melyek a rajzokban (l)-el vannak megjelölve. A legközelebbi föladat az arányosító darabokat a sor szavai közé beverni és ez által a sort annyira szétfeszíteni, hogy az az (R2) tolóka és egy (R8) mértéklemez közti egész tért kitöltse (156—158., 162., 163. ábrák). A mértéklemez különböző hosszúságú lehet és a kivánt sorhosszúságnak megfelelően lesz kicserélve. Azon részek, melyek az arányosító darabok beszorítását és visszahúzását végzik, a 147., 148., 150. és 151. ábrákon külön ki vannak rajzolva. Az arányosító darabok fejvégei az (rl9) léczet érintik, a mint ez a 156. ábrán látható. E léczet két (r22) kar tartja, melyek a maguk részéről ismét egy második (r21) lécz végeihez vannak erősítve. Az (r21) lécz szilárdan ül egy (r23) csúszó testen, mely egy (r40) szánvezetékbe (148. ábra) illik belé, mely egy második (r39) csúszótestbe van vájva. Az (r23) csúszótest- fölső oldalán egy (r24) kivájás van elrendezve, melyben egy (r25) emeltyű feje nyugszik (156. ábra) és ezen emeltyű egy (r26) rúgó segélyével (nézetben a 156. ábrán) állandóan lefelé húzatik. Mihelyt tehát az (r23) csúszótest fölszabadul, az (r26) rúgó húzásának enged és az (rl9) lécz az arányosító darabokat benyomja. Mindaddig azonban, a míg a sor nincs a maga helyén, az (r23) csúszótest az (r27) kilincs által el van zárva, mely, a mint az a 138. ábrából világosan kitűnik, orrával az (r21) lécz köré nyúlik. Az (r27) kilincs (150., 151. ábrák) egy (r30) peczekre van ágyazva és egy (r28) rúgó által állandóan az (r21) lemezhez szoríttatik. Hátulsó vége azonban egy (r31) exczentertárcsa útjában foglal helyet, mely egy kis (r32) tengelyen ül. Ha tehát ezen tengelyt kilendítjük, az (r27) kilincs kiemeltetik, és az egész (R5) darab követi az (r26) rúgó húzását és (rl9) lécze segélyével az arányosító darabokat benyomja. Az (r32) tengely kilendítését egy (r33) kar eszközli, mely ellenkező végén meg van erősítve és a (P3) emeltyű fölfelé mozgása alkalmával