26922. lajstromszámú szabadalom • Gép nyomtatási czélokra szolgáló öntött betűsorok előállítására

— 29 — A másik végén a (pl) csap egy (P2) liajtórúd egyik végét tartja, mely a (Pl) forgattyút a (P3) emeltyű egyik vé­gével összeköti (119. ábra). A (P3) emel­tyű maga a szilárd (p7) csap körül forog. Az emeltyű azonban nincs közvetlenül ágyazva e csapra, hanem (p7)-nél szintén föl van hasítva és e hasítékban egy (p8) kő mozog, mely a (p7) csap ágyát al­kotja. A kő két erős (P9) rúgó által a 119. ábrán rajzolt helyzetben fogvatarta­tik. A rugók (pll) csavarokon megfelelő támaszfölületekre találnak (124. ábra). Végre a (P3) emeltyűn még egy (P4) kar van csuklósan megerősítve, melynek alakja a 126. ábrából tisztán látható, melyben az külön ki van rajzolva. Ezen emeltyű sza­bad végén egy (pl2) villában egy (pl3) csigát hord és csapágyas végén egy (pl4) hüvelyben két (pl6) bütyköt. A 119. áb­rán látható már most, hogy e két bütyök a (p8) kőhöz támaszkodik és ez által a(P4) kart rendes körülmények között a rajzolt helyzetben rögzíti. Ha azonban a (Pl) for­gattyú körülforog, a (P3) emeltyű a (P2) hajtórúd segélyével fölfelé lendíttetik és így a (P4) kar szabad végén lévő (pl3) csiga a forgattyúszelencze kerületéhez kö­zeledik és ezen legördül. A forgattyúsze­lencze már most egy (p3) orral van föl­szerelve, mely azt eszközli, hogy a (P4) kar azon pillanatban, midőn a (P3) emel­tyű a soröntőművel legmagasabb helyze­tét elérte, rövid kilengést kénytelen vé­gezni. Ekkor a (pl6) bütykök a (p8) kőre nyomódnak, legyőzik a (p9) rugók nyomá­sát és az egész (P3) emeltyűt egyszer rö­viden lefelé rántják. Ezen lefelé mozgás épen azon időpontban megy végbe, mely­ben az öntés befejeződött és arra szolgál, hogy a holtfejek lenyírassanak. Az (A8) csapágyszelenczén lévő (p5) le­lapítás (125. ábra) arra szolgál, hogy a sor­öntőformát egy rövid időn át nyugalomban tartsa, miután az a szivattyúhoz lett csat­lakoztatva. Ezen lelapítás úgy van elren­dezve, hogy a (p4) csiga fölfut arra, rö­viddel, mielőtt a (Pl) forgattyú a holt­pontot eléri és azt csak a holtpont átlé­j pése után hagyja el. Mivel a (P2) hajtó­rúd a forgattyúba nem szilárdan van ágyazva, hanem eltolhatóan, a (p4) csiga a (p5) lelapítást követheti. A lelapítás nem sík, hanem egy körív, mely a hajtórúd külső forgási pontja körül Íratott és így a hajtórúd semmiféle mozgást nem visz át a (P3) emeltyűre mindaddig, a míg a (p4) csiga a lelapításon foglal helyet. Ezen idő lesz fölhasználva, hogy a fém a sor­öntőformába befecskendeztessék. Hogy a soröntőformának a (Q2) szi­vattyútorkolathoz csatlakoztatását létesít­sük, szükséges, hogy a soröntőforma nem csupán a szedőszerkezet végén lévő kez­deti helyzetéből a szivattyúhoz föllendít­tessék, hanem hogy olyan helyzetbe is for­! gattassék, hogy feneke, mely a fém be­j fecskendezésére szolgáló nyílásokat magá-I ban tartalmazza, pontosan a szivattyútor­kolat fölületéhez csatlakoztassák, azaz, el­forgást kell hogy szenvedjen, a mint ez a 119. ábrában a különböző pontozott köz­beeső helyzetekben jelezve van. E czélból az egész soröntőforma egy a (P3) emel­tyű végén lévő (r) csapra van ágyazva és egy (RIO) fogas szektorral (161. ábra) van ellátva, mely egy (P6) fogasrúdba kapasz­kodik. A (P6) fogasrúd megfelelő (p30) és (p31) hüvelyekben a (P3) emeltyű alsó oldalán van vezetve és belső vége egy (P5) karhoz van csuklósan erősítve, mely (pl7)­nél egy a (P3) emeltyű fölső oldalán lévő kiugrásba van ágyazva. A (pl7) tengelyen i azonkívül még egy (pl9) csigával bíró rö­vid (pl8) kar ül és a (P3) emeltyű föl­felé mozgása alkalmával ezen csiga fölfut a (P7) görbe vezetékre és ez által a (P5) kar kilendítését eszközli és ezzel a (P6) fogasrúd hosszirányú eltolódását és az (RIO) fogas szektor közvetítésével a sor­öntőforma megfelelő elforgatását. Közvetlenül azután, hogy a (p4) csiga a (p5) lelapítást elhagyta és a fém be­íecskendeztetett, a (P4) kar végén lévő (pl3) csiga a forgattyúszelenczén lévő (p3) orra hatol és ez által a soröntőforma j rövid lefelé mozgatását eszközli, a mely 1 már föntebb ismertetve lett. Most a sor-

Next

/
Thumbnails
Contents