26922. lajstromszámú szabadalom • Gép nyomtatási czélokra szolgáló öntött betűsorok előállítására

- 21 — Azonkívül gondoskodva van arról, hogy a szedő ne tudjon sem nagyon hosszú, sem nagyon rövid sort a soröntőformába továbbítani, mely czélból a sortovábbító berendezés a következő szerkezettel bír. Ha a sor szedése már majdnem be van fejezve, mindenekelőtt megszólal egy csöngő. Ezután a szedő még annyi betűt szedhet a sorba, a mennyit czélszerűnek tart arra, hogy jó elosztást érjen el. Ezután lenyom egy emeltyűt, mikor is a sor első előretolódását végzi. Ezen emeltyű azonban a csöngő megszólalása előtt el van zárva, úgy hogy igen rövid sor átszállítása a soröntőformába teljesen lehetetlen. Ha másrészt elmulasztja a sort idejekorán átszállítani, miután már a csöngő megszólalt és a szedést tovább folytatja a sor ezen első előre tolódása önműködően megy végbe, mielőtt még igen hosszúra nyúlna a sor. Az első előre tolódás után a sor megáll, mikor is teljes nyugalomban újból átolvasható. Ha javításokat igényel a sor, a szedő lenyomja az (L5) billentyűt (78., 82. ábrák). Ez által egy (15) emeltyű kileng és ennek másik karja egy (16) peczket föltol, mely utóbbi ezen kar és egy (L4) lécz közt eltolhatóan az (Ll) szilárdan álló pofa egy alkalmas fúratában nyugszik. Az (L4) lécz egy a sorcsatorna hátulsó falába vésett horonyban nyugszik és kissé benyúlik a sorcsatornába és a betűk törzsén lévő kivágások egyikébe. Nyugalmi helyzetben ezen (L4) léczet rugók tartják lefogva, a mint ez a különböző keresztmetszeteken látható. Rendes körülmények közt tehát e,zen (L4) lécz a betűket a sorcsatornában fogva tartja. Ha azonban az (L5) billentyűt lenyomjuk, az (L4) lécz fölemelkedik és az egész betűsort kissé fölemeli, úgy hogy a szedő a kivánt betűket egy alkalmas fogó segélyével kényelmesen megfoghatja, a sorból kiveheti és másokkal helyettesítheti. Azon szerkezet, mely a sor első előretolódását létesíti és a mely a következőkben «sortoló»-nak lesz nevezve, a 83., 84., 86., 87. ábrákban látható és alkatrészeinek összessége (N) betűvel van megjelölve. A sortolót egy (NI) lemez alkotja, mely nyugalmi helyzetben az (L2) asztal egy meghosszabbítására támaszkodik és egy lefelé vékonyodó karimával van ellátva, mely a sorcsatornába nyúlik. Az (NI) lemez és a karima alakja tisztán látható a 86. és 87. ábrákban. Említettük már, hogy a legutoljára lehullott betű eleinte függélyesen áll, míg ama betűk, melyek már be vannak sorozva a sorcsatornába, csekély haj lássál bírnak. A 76. ábrán mindkét betűcsoport egymás mögött van föltüntetve; látható itt, hogy a már besorozott legutolsó betű törzsének fölső végén egy kis háromszögalakú terület szabadon marad. E terület pontosan megfelel az (NI) sortolón lévő említett karima keresztmetszetének. Másrészt a 86. ábrából látható, hogy a karima egy kis darabbal hosszabb, mint az (NI) födőlemez. E berendezés az arányosító darabok beiktatására szolgál. Ha a betű a betűtárból lehullott, de még mielőtt megragadtatik az (Ml) szárny által, olyan helyzetet foglal el, melyben mellső éle az előre tolódás irányában az (NI) lemez mellső fölületével egy vonalban áll. Az előre tolódás, melyet az (Ml) szárny létesít, oly nagy, hogy ha megtörtént, a betű kissé tovább tolódott az (NI) sortoló karimájának mellső szélénél. Ezen időpontban a betű ugyanazon síkban van, melyben az (M7) emeltyű (77. ábra) mozog. Ez emeltyű most fölszabadul és a betű az (NI) sortoló karimájának vége elébe forgatja. Előre mozgása alkalmával a betű az egész idáig kiszedett sort a sorcsatornában egy rugalmas ellenállás ellenében tolta maga előtt, mihelyt tehát az (Ml) szárny visszahúzódik, az egész sor visszacsúszik és a karima végéhez támaszkodik. Mivel, a mint azt a 86. ábra mutatja, a karima az (NI) lemezből kinyúlik, a sor kiszedett részének vége és az (NI) sortolólemez közt egy hézag marad, melybe a ferde (12) síkról lecsúszó arányosító darabok vezettetnek. Az (NI) lemeznek a 83. ábrán látható fölső éle azonkívül nem képezi egyenes folytatását a sorcsatorna szemközt