26922. lajstromszámú szabadalom • Gép nyomtatási czélokra szolgáló öntött betűsorok előállítására

- 16 — lógató ismét lesülyed, hogy az öntőformákat ismét működési helyzetükbe lenyomja, az (f26) zárókerék alsó orra az (f29) kampóba ütközik, a zárókerék tehát az 5. helyzetbe forgattatik, melyben most már az (f23) henger teljes oldala van az (f22) csigák felé fordítva. Ez által tehát az öntőformák (dlö) kampói fölszabadíttatnak. A formaválogató most fölemelkedik a 6. helyzetbe, legmagasabb helyzetébe, hogy az (F6) tapogatókat és az (F5) kampókat ismét kezdeti helyzetükbe nyomja vissza, mikor is a leírt körfolyamat újból megkezdődhetik. A betűtár lényegében legyezőszerűen elrendezett csatornákból áll, melyeknek fölső torkolatai az öntőformakeretből az egyes betűket kapják és melyeknek alsó végei valamennyien egyetlen csatornába futnak össze, melynek czélja az egyes betűket az illető billentyű lenyomásának megfelelően, a szedőszerkezetnek átadni. A jelen gép betűtárja más szedőgépeken lévő hasonló berendezésektől lényegesen különbözik, j mert e gép a betűket nemcsak kiszedi J egy meglévő készletből, hanem azokat foly- | tonosan, a fogyasztás mértékében, újon- | nan önti. Hogy e körülménnyel számoljunk, a betűtár csatornái nem egyetlen sorban vannak elrendezve, hanem több, a jelen kiviteli alaknál, az öntőformakeret négy öntőformasorának megfelelően, négy sorban. Ez által sikerül valamennyi tárcsatornát oly kis helyre összeszorítani, hogy minden egyes betű számára egy-egy külön, a szivattyú és a betűtár közt folytonosan ide-oda oszczílláló öntőforma alkalmazható. A betűtár lényegében négy részből áll, melyeknek berendezése részletesen az 53— 59. ábrákon látható és melyeknek viszonylagos helyzete a gépen a 10. ábrából ismerhető föl. (Hl) a tulajdonképeni betűtár, melynek csupán egyik fele van az 53. \ ábrán fölrajzolva. A két (h7) és (h8) csa- \ tornarendszer lapos oldalával egymással ! szemközt áll és úgy van egymással egyesítve, hogy az egyes csatornák egymáshoz , képest el vannak tolódva. Ez által lehetővé válik, hogy az alsó nyílások valamennyien egy sorban álljanak, míg a fölső nyílások két sort képeznek. A tár kiegészítésére egy teljesen ugyanilyen darab szolgál, mely lapos oldalával az elsőnek lapos oldalához csatlakozik. (10. ábra). Mindkét tárrész alsó torkolatai a (H2) tárrészen nyugosznak (lásd 67. és 68. ábrákat). Ez lényegében két léczből áll, mely léczek mindegyike több rovátkával van ellátva, melyek száma a (Hl) részek egyikében lévő betűcsatornák számának felel meg. Miután a jelen kiviteli alaknál négyszer huszonhárom betű volt elrendezve, mindegyik lécz negyvenhat rovátkával bír. A két lécz már most rovátkolt oldalával úgy van egymással szemközt állítva, hogy mindig az egyik lécz bordája a másik lécz két bordája közti űrrel áll szemközt. Ez által tehát két egyenkint negyvenhat nyílást tartalmazó sor keletkezik, mely nyílások mindegyike egy-egy betűfajtának felel meg. A (H2) tárrész berendezése még egész csomó sajátszerűséget foglal magában, melyek arra vannak hivatva, hogy a betűket a fölső tárcsatornákban mindaddig fogva tartsák, míg a betűk a szedőszerkezet egyes billentyűinek megütése által föl nem szabadíttatnak. E berendezésre később térünk át. A (H2) középső tárrészhez egy tölcsér csatlakozik, mely két (H3) és (H4) részből áll. A (H4) tölcsér főrésze huszonhárom, aránylag széles csatornával van ellátva, melyek fölső nyílásainak mindegyike a (h9) rovátkolt lécz két-két nyílását födi. Az egyes (hl3) léczek, melyek a tölcsér csatornáit elválasztják, alsó végükön (hl6)nál kissé befelé vannak görbítve, hogy a lecsúszó betűket a közös kiejtő csatornához vezessék. A tölcsért két konvergáló (hl4) lécz határolja, melyek a (hl3) csatornákból kihulló betűket az alsó (hl8) nyíláshoz vezetik. Mielőtt azonban a két (hl4) lécz egy függélyes csatornává egyesülne, egy tojásalakú kidomborodást alkot, mely arra szolgál, hogy a betűk kicsúszásánál függélyes állásba jöjjenek. A szerint ugyanis, a mint a betűk jobbról vagy bal-