26922. lajstromszámú szabadalom • Gép nyomtatási czélokra szolgáló öntött betűsorok előállítására

betű tehát leesik, a szedőszerkezetbe és a ' tárcsatornában lévő egész betűsor egy betű hosszának megfelelő mértékben lejebb sülyed, ez által az illető tárcsatorna fölső nyílását szabaddá teszi, úgy hogy az öntőforma legközelebbi lökete alkalmával e csatornába ismét egy betű hull, tehát a betűtár ismét a normális betűlétszámra egészíttetik ki. A betűk a szedőszerkezetben egy sorrá gyűlnek össze, mely közvetlenül a második öntőformához volna vezethető, melyben a betűsor betűfémmel körülöntetik és ez által egy darabbá egyesíttetik, ha nem kellene még előbb a szükséges arányosításról (kizárásról) gondoskodni. Ez olymódon történik, hogy az egyes szavak közé nem a szokásos spácziumdarabok illesztetnek, hanem hogy külön arányosító (kizáró) darabok alkalmaztatnak, melyek a sor körülöntésének időpontjáig a spácziumdarabokat helyettesítik. Ezen arányosító (kizáró) darabok sima aczélékek, melyeknek vékony végei oly szélesek, hogy körülbelül a normális spácziumnak felelnek meg, míg vastagabb végeik legalább is annyival szélesebbek, mint a vékonyak, hogy az előfordulható legnagyobb spácziumnak megfeleljenek. Ezen arányosító (kizáró) darabok egy külön tárban foglalnak helyet, mely azonban ugyanazon helyen torkollik a szedőszerkezetbe, a hol a betűtár. Ha tehát a szedés szabályos menete egy spácziumot igényel, a spácziumbillentyűt megütjük, és ez által egy arányosító (kizáró) darabot fölszabadítunk, mely akkor épp úgy, mint a betű, illeszkedik be a szedett sorba, csupán azon különbséggel, hogy az arányosító (kizáró) darabot úgy vezetjük, hogy vékony végével a többi betűk fölső vége közé helyezkedjék és hossztengelyével a sor betűinek törzsével derékszöget zárjon be. Ha ilyen módon egy sor szedése be van fejezve, az egész nyert betűsort egy alkalmas alakú csatornában a soröntőformába továbbítjuk. A soröntőforma ezután a szedőszerkezetről leemeltetik és a betűfémszivattyú felé továbbíttatik. A soröntőforma ezen útján néhány alkalmas ütköző stb. mellett vezettetik tova, melyek a következő műveleteket végzik. Mindenekelőtt a soröntőformát, melyben a sor foglal helyet és melynek keresztmetszete a normális betűtörzsalaknak felel meg, mindkét végén elzárja; a záróalkatrészek e mellett úgy vannak méretezve, hogy belső oldaluk egymástól való távolsága pontosan a kivánt sorhosszúságnak felel meg. Azután egy lécz nyúlik egy a betűk törzsén e czélra alkalmazott horonyba és a sor valamennyi betűjét irásos oldalával egy egyenes vonalú síkhoz nyomja. Most benyomjuk az arányosító (kizáró) ékeket és ez által az egyes szavakat egymástól oly távolságra nyomjuk szét, hogy a normális sorhosszúságot megkapjuk. A soröntőforma e pillanatban a betűfémszivattyúhoz érkezik, mely folyékony fémet fecskendez belé. Miután a soröntőforma keresztmetszete a betűtörzs normális alakjának felel meg, a betűk törzse azonban, mint már többször említtetett, egyrészt rövidre van öntve, másrészt pedig rovátkákkal bír, a soröntőformában megfelelő üregek jönnek létre, melyek most betűfémmel telnek meg. A betűfém ekkor mindenekelőtt a betűk alatt egy összefüggő rudat alkot, azután befolyik a rovátkákba és ez által a kész betűket ezen rúddal egyesíti és végre kitölti az arányosító (kizáró) darabok alatt lévő hézagokat, és így permanens spácziumokat alkot, melyeknek törzsvastagsága pontosan ugyanaz, a mi az épen kivánt sorarányosításnak (kizárásnak) megfelel. E művelet könnyebb megértésére tekintsük meg a mellékelt rajzok 177—186. ábráit. A 177. és 178. ábrák a rövidre és rovátkákkal öntött betűket és ezeknek körülöntés által történt kiegészítését mutatják. 180. és 181. ábrák az arányosító (kizáró) darabok alakját tüntetik föl. A 182—184. ábrák a kész öntött betűsor különböző nézeteit mutatják, végre a 185—186. ábrák azon részt ábrázolják,