26913. lajstromszámú szabadalom • Eljárás habarcsnak vagy mesterséges kő nyers anyagának előállítására mész és keverékének asztalttal vagy más hasonló anyagokkal való keverése által

Megjelent 190Ü. évi április lió 4-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 2691B. szám. XII/f. OSZTÁLY. Eljárás habarcsnak vagy mesterséges kő nyersanyagának előállítására mész és homok keverékének aszfalttal vagy más hasonló anyaggal való keverése által. MEURERJÁNOS KEBESZTÉLY MÉRNÖK CHARLOTTENBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 julius hó 28-ika. A találmány tárgya egy eljárás vízálló és vízhatlan mész és homokkeverék előállítására, melyet úgy habarcs, mint mesterséges kövek nyers anyaga gyanánt lehet használni. Az eljárás lényegében abból áll, hogy a mész- és homokkeverékben aszfaltot vagy más hasonló anyagot akként osztunk el, hogy a homokszemeket ez az anyag bekérgezze és a habarcs a végleges földolgozása vagy sajtolása előtt többé-kevésbbé porszerűvé váljék. Aszfalt és más hasonló anyag használata avval a nehézséggel járt, hogy az aszfalt vagy az ezt helyettesítő kátrány a keverék alkatrészeivel azonnal akként vegyült, hogy többé-kevésbbé tapadós tömeg képződött, melyben a habarcs alkatrészei egyenlőtlenül oszlottak el, úgy hogy azok egymásra kémiai hatást nem gyakorolhattak és az ily habarcsot falazásra vagy mesterséges kövek előállítására fölhasználni nem lehetett. Tapasztalataim szerint ezt a hátrányt akként sem sikerült teljesen elkerülni, hogy a mész és homok száraz keverékéhez poralakú aszfaltot kevertünk. A találmány szerint minden tekintetben megfelelő termék állítható elő, ha az aszfaltot vagy más hasonló anyagot a habarcsnak amaz alkotórészével keverjük, mellyel kémiai vegyületet nem képez, a másik alkotórészt pedig akként keverjük az elsőhöz, hogy a képződő vegyület az aszfalt finom eloszlását károsan ne befolyásolja. Ebből a czélból az aszfaltot a homokkal és neih a mésszel keverjük, úgy hogy a homokszemek, mielőtt azokat a mésszel kevernők, aszfalt- vagy kátrányréteggel vonassanak be és csak azután keverjük a meszet a homokhoz, mikor ez a réteg már megmerevedett. Mikor a keveréket a habarcsnak vagy a mesterséges kő nyers anyagának képezése czéljából megnedvesítjük, az aszfaltréteg meglágyul és így egy összefüggő, a tömeg vízhatlanságát biztosító aszfaltváz képződését úgy a hézagban levő habarcs összenyomatásánál, mint a vízgőzben leköttetendő mesterséges követ képező alakos darab sajtolásánál elősegíti. A keverés közben a mész az aszfalttal szappanszerú vegyületet képez, mely az egész tömeget átjárja, de a mész és homok kölcsönhatását nem gátolja meg. Magától érthető, hogy a keverékben az aszfalttal bevont homok mellett nyers, aszfalttal be nem vont homok is lehet. így pl. czélszerúnek bizonyult, ha durvább és finomabb szemű homokból készült mesterséges