26912. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses tengelykötés és fék

Megjelent J903. évi április hó 6-án. MAGY SZABADALMI K1R. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 26912. szára, V /e/l. OSZTÁLY. Elektromágneses tengelykötés és fék KAMMERER OTTÓ TANÁR CHARLOTTENBUBGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 szeptember hó 20-ika. Az eddig használt elektromágneses tengelykötéseknél a kötés egyik fele —vagy az elektromágnes, vagy a fegyverzet — egy eresztékes tengelyen eltolható módon van fölszerelve. Ennek az elrendezésnek hátrányai a következők: 1. Ha a két kötésfél között lévő légtér a kerület különböző pontjain csak a legkisebb mértékben különböző, a fegyverzet eltolódása nem történik önmagával párhuzamosan, hanem ferde irányban, minek következtében a fegyverzet a tengelyen megszorul és a kötés nem kapcsol helyesen. 2. Az eltolható rész agyát alaposan kenni kell, az olaj azonban a czentrifugálerő hatása alatt az egymáson súrlódó fölületek közé lép és ezek hatását csökkenti. 3. A tengely eresztéke a nyomás irányváltozásainál gyorsan elkopik. 4. A fegyverzetnek a nem gerjesztett elektromágnesről való leszakítása külön spirálrúgó alkalmazását igényli, ennek elhelyezésére pedig nincs megfelelő terünk. A föntebb jelzett hátrányokat a találmány tárgyát képező elektromágneses tengelykötésnél akként kerüljük el, hogy a tengelykötés két felét a tengelyre el nem tolhatóan szereljük föl, úgy hogy az ereszték és eresztékágy is elmarad. A gyűrűalakú (a) fegyverzet az 1. ábra szerint egy vékony (b) aczéllemezre van szerelve, mely a maga részéről a (d) agyával a (c) elektromágneshez viszonyítva, el nem tolhatóan van fölékelve, azonban annyira behajolhat, hogy a fegyverzet az áramkör záródásánál az elektromágnesre tökéletesen ráfeküdjék, ellenben az áramkör megszakításánál az elektromágnestől megfelelő távolságban legyen. A fegyverzetet az aczéllemez rugalmassága szakítja le az elektromágnesről, tehát külön leszakító rúgó alkalmazása fölösleges. Ezenkívül az új tengelykötésnél a mozgó és így esetleg javításra szoruló részek száma is minimális. A leírt szerkezetnél az elektromágnes rendkívül különböző módon képezhető ki: lehet azt harangmágnes, többsarkú mágnes gyanánt kiképezni és egyen- vagy váltakozó áramnak megfelelően tekercselni. A súrlódó fölületek alakja — sík vagy kúpfölület — ugyancsak mellékes. A 2. ábrán a találmány tárgya kettős tengelykötés gyanánt kiképezve látható, az aczéllemez agya a két elektromágnessel szemben itt sem tolódhatok el, a gyűrűalakú fegyverzet mozgását pedig az aczélmembrán rugalmassága idézi elő. A föntebb leírt tengelykötésnél alkalma-