26911. lajstromszámú szabadalom • Újítás hidraulikus légsűrítőkön

Megjelent 1903. évi április hó (J-áu. MAGY. KIR. SZABADALMI JgfSjr HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 26911. szára. XXl/c. OSZTÁLY. Újítás hidraulikus légsűrítőkön. HEIRICH KÁROLY MÉRNÖK KÖLNBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 augusztus hó 30-ika. Jelen találmány tárgyát oly légsűrítő ké- j pezi, melynél egy szabadon eső víztömeg légköri levegőt szív be s azt egy ejtő csövön keresztül a mélységbe magával ragadja azon czélból, hogy ezen levegőt öszszesűrítse s egy a föld alatt elrendezett elválasztó vagy elkülönítő kamrában elkülönítse s az elkülönítő kamra tetején elrendezett légvezető cső segélyével egy a föld fölött fekvő gyűjtőbe szállítsa. Az ilyen légsűrítőknél ezen légvezető csövön kívül még egy külön biztonsági kifúvó cső is van elrendezve, melynek alsó vége a föld alatt fekvő elválasztó kamrába, egészen az abban helyet foglaló víz tükréig benyomul, a hol a víztükör magassága az elérni szándékolt maximális sűrítéstől függ, míg a cső fölső vége a fölső víztükör fölött a lefolyó árokba torkol, melybe a kiszorított víztömegek visszavezettetnek. Ha ilyen légsűrítőnek oly telephez kellene sűrített levegőt szállítania, melynél az előállított sűrített levegő fogyasztásának hirteleni és igen gyakran ismétlődő csökkenése el nem kerülhető, akkor ezen légsűrítőt folyton fölügyelet ctlatt kell tar- ' tani. Azonban az ilyen légsűrítő berende- j zéseknél csak akkor lehet érdemleges si- 1 j kerre való kilátással műszaki értékesíthetőségre számítani, ha azok semmiféle fölügyeletet nem igényelnek, tehát a fölügyelettel okvetlenül együtt járó magas költségek megtakaríttatnak. Hogy a folytonos fölügyeletről állandóan gondoskodnunk szükséges, annak oka abban keresendő, hogy az ismertté vált berendezéseknél a sűrített levegő és az úszó anyagok nem vezettetnek el önműködően. Tehát ezen esetben a sűrített levegő fogyasztásának hirteleni csökkenése alkalmával az elválasztó kamrában oly fölhajtó erő fog létesülni, mellyel a vasszerkezet önsúlya nem tarthat egyensúlyt, úgy hogy a készülék megingása, sőt fölemelkedése és fölbillenése még akkor sem volna kizárva, ha a vasszerkezetet megterhelnénk. A második esetben a biztonsági kifúvó cső azon veszélynek van kitéve, hogy az úszó anyagok eltömik, mely anyagok a vízfolyás által magával vitt gyökerektől, ágaktól, úszó kövektől erednek s a lefolyó csövön keresztül szintén a mélységbe sodortatnak s a szabadba törekvő, sok vizet magával ragadó légáram által a biztonsági 1 kifúvó csőbe beszoríttatnak a nélkül, hogy | visszaeshetnének. ! A (B) légelvezető csőben ugyanis a fölső